Nem áll rendelkezésre elegendő klinikai bizonyíték! Gyakori ítélet ez az egészségügyben, különösen, amikor egy-egy eljárás vagy beavatkozás finanszírozásáról kell dönteni. A figyelembe vett kettős vak, placebo-kontrollált vizsgálatok elvárásainak kevés kutató és kevés fejlesztő tud megfelelni, ami kedvező belépési korlátot jelent azoknak, akik eszerint tudták felépíteni üzleti modelljüket. Azonban ma már jól látható, hogy az adatkor közcélú fejlesztéseivel ez a korlát is fokozatosan megszűnik.
Jó példa erre a személyre szabott, allergénspecifikus immunterápia hatékonyságának igazolása. Történetünk 2017-ben indul, amikor a Francia Egészségügyi Hatóság (HAS) közzétett egy jelentést, amely szerint a nyelv alatti allergénspecifikus immunterápia hatékonyságára vonatkozóan nem áll rendelkezésre elegendő klinikai bizonyíték. Ezt követően törölték ezen allergénkivonatok injektálható formáit az állam által térített gyógyszerek listájáról, és 30%-ról 15%-ra csökkentették a nyelvalatti allergénspecifikus immunterápiás készítmények állami térítését, amit 2018 márciusában megerősítettek. Mindez jelentős felháborodást váltott ki allergológus szakorvosok körében. A francia allergia társaság akkori elnöke, Dr. Jocelyne Just azzal érvelt, hogy az összes készítménytípusra (fűpollen, nyírfapollen, poratka ellen; asztma és szénanátha esetére; szubkután injekció, nyelvalatti kezelés, tabletta, folyékony készítmény formákra) vonatkozó kettős vak, placebo-kontrollált vizsgálatok elvégzése évtizedekig tartana. Továbbá a témával kapcsolatos metaanalízisek összességében a nyelv alatti immunterápia hatékonyságára utaltak, annak ellenére, hogy heterogének voltak és nem tudtak minden kérdésre választ adni. A meglévő adatok kiegészítésére és a HAS által felvetett kérdések megválaszolására több tanulmányt is indítottak, köztük az EfficAPSI-t, amelynek eredményeiről a közelmúltban számoltak be francia kutatók.
A tanulmány az elvégzett kezelések adatai alapján mutatta ki, hogy a nyelvalatti allergénspecifikus immunterápia, a „deszenzibilizáció” révén csökkenti az asztma kialakulásának és az asztmás tünetek súlyosbodásának kockázatát szénanáthában szenvedő betegek esetében.
Összesen 99.538 nyelvalatti allergénspecifikus immunterápiát kapó beteget hasonlítottak össze 333.082 kontrollbeteggel, akik ilyen immunterápia nélkül kaptak kezelést szénanáthára, a Francia Nemzeti Egészségügyi Adatrendszerben tárolt adatok felhasználásával.
Az elemzés által szolgáltatott bizonyítékok szerint a szénanáthában szenvedő, nem asztmás betegek körében a folyékony allergénspecifikus immunterápia az asztma kialakulásának kockázatát több mint 20%-kal csökkenti a csak tüneti gyógyszerekkel kezelt betegekhez képest.
Ennél több és sokszínűbb adat elemzését fogja lehetővé tenni néhány év múlva az Európai Egészségadat-tér, amelyet az Európai Unió a tagállamokkal közösen fejleszt. Várhatóan 2025-től rendelettel szabályozva biztosít információmegosztási és kutatási szolgáltatásokat, célja olyan biztonságos és szabványosított infrastruktúra létrehozása, amely lehetővé teszi az Európai Unió tagállamaiból származó egészségadatokhoz való hozzáférést. Ezáltal a kutatók számára az egészséggel kapcsolatos adatok széles és változatos skálája áll majd rendelkezésre, beleértve az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokat, a genetikai információkat, a klinikai kísérleti adatokat és a népesség egészségére vonatkozó adatokat.
Mindez felgyorsítja az új egészségügyi eljárások, technológiák és kezelések kutatását és fejlesztését. A kutatók a rendelkezésre álló adatokat felhasználhatják a minták, tendenciák és összefüggések azonosítására, ami pontosabb diagnózisokhoz, jobb kezelési eredményekhez, valamint az egészségügyben új felismerésekhez és innovációk kidolgozásához vezet. Az eddiginél jóval gyorsabban és jelentősen kisebb költséggel.
Budapest, 2023. május 25.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető