Manapság a felnőtt lakosság mellett gyermekek esetén is előfordul, hogy különböző egyéni étrendet követnek (pl.: vegetáriánus, vegán, paleo…). Ez konfliktust okozhat abban az esetben, ha az oktatási- , nevelési intézmények visszautasítanak bizonyos egyedi igényeket.
De milyen egyedi étrendet köteles biztosítania az intézménynek a gyermekek számára?
Kettő darab jogszabály keretezi az egyedi igények határát. Az első a 37/2014 (IV. 30) EMMI, valamint a 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet. Ezek, sok más szabály mellett a közétkeztetésben adható ételeket és az allergéneket definiálják. A jogszabályban meghatározott 14 db allergén esetén előforduló, szakorvos által is igazolt táplálékallergia vagy intolerancia esetében köteles az intézmény biztosítani a gyermeknek a diétát. Amennyiben van kapacitása megfőzheti az egyedi étrendet a saját élelmezési üzeme, de rendelheti is más szolgáltatótól az intézmény.
Mik ezek az allergének?
- Glutént tartalmazó gabonafélék (azaz búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza, kamut, illetve hibridizált fajtái)
- Rákfélék
- Tojás
- Hal
- Földimogyoró
- Szójabab
- Tej
- Diófélék, azaz mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, brazil dió, pisztácia, makadámia vagy queenslandi dió
- Zeller
- Mustár
- Szezámmag
- Kén-dioxid és az SO2-ben kifejezett szulfitok
- Csillagfürt
- Puhatestűek
és belőlük készült termékek.
Ki számít szakorvosnak?
- endokrinológia és anyagcsere-betegségek ráépített szakképesítéssel rendelkező szakorvos,
- gasztroenterológia alap szakképesítéssel rendelkező szakorvos,
- diabetológiai szakorvosi licenccel rendelkező szakorvos,
- allergológia és klinikai immunológia ráépített szakképesítéssel rendelkező szakorvos,
- nefrológia alap szakképesítéssel rendelkező szakorvos,
- gyermek gasztroenterológia ráépített szakképesítéssel rendelkező szakorvos,
- neurológia alap szakképesítéssel rendelkező szakorvos,
- gyermek-neurológia ráépített szakképesítéssel rendelkező szakorvos
Írta: Iván Dóra