A leggyakoribb és klinikailag jelentős mikrotápanyag-hiányok és következményeik a következők:
– Vas: Fáradtság, vérszegénység, csökkent kognitív funkció, fejfájás, nyelvgyulladás és
körömváltozások.
– Jód: Pajzsmirigy megnagyobbodás, fejlődési késlekedés és értelmi fogyatékosság.
– D-vitamin: Rossz növekedés, angolkór és hypocalcemia.
– A-vitamin: Éjjeli vakság, száraz szem, rossz növekedés és hajváltozások.
– Folsav: Nyelvgyulladás, megaloblastos vérszegénység és neurális csődefektusok (nők esetében, akik
nem szednek folsav-kiegészítőt).
– Cink: Vérszegénység, törpe növés, máj- és lépmegnagyobbodás, hiperpigmentáció és
hipogonadizmus, akrodermatitis enteropathica, csökkent immunválasz és rossz sebgyógyulás.
A protein-energia alultápláltság (PEM) fizikális vizsgálati jelei közé tartozik a csökkent bőr alatti
szövet, ödéma, szájüregi elváltozások, hasi eltérések, bőr- és körömelváltozások, valamint
hajproblémák.
A diagnózis felállításához szükséges laboratóriumi vizsgálatok közé tartozik a teljes vérkép,
üledékképződés, szérum elektrolitok, vizeletvizsgálat és székletminták gyűjtése.
A gyermekek alultápláltságának kezelésében elengedhetetlen a megfelelő kalóriabevitel, a vitamin-
és ásványianyag-kiegészítés. A krónikus alultápláltságban szenvedő gyermekeknek gyakran több mint
120-150 kcal/kg/nap kalóriára van szükségük a megfelelő súlygyarapodáshoz. A tápláló ételek
fokozott bevitelével a fehérjeigény is kielégíthető.
Az alultápláltság megelőzése a terhesség alatti helyes táplálkozással és az anyatejjel való táplálással
kezdődik, különösen a fejlődő országokban, ahol nincs biztonságos alternatíva a humán tejhez. Az
egészségügyi szakembereknek tanácsot kell adniuk a szülőknek a tápláló kiegészítő ételek megfelelő
bevezetéséről.
Fontos, hogy figyeljünk a gyermekek tápláltsági állapotára, és támogassuk a megfelelő táplálkozást a fejlődésük érdekében.https://emedicine.medscape.com/article/985140-overview