Gondoltad volna, hogy a világ egyes részein gyakoribbak bizonyos megbetegedések, mint máshol? Az egészség nemcsak egyéni döntéseinken múlik, hanem azon is, hogy hol élünk. A globális egészségügyi adatok egyértelmű mintázatokat rajzolnak ki: a lakóhely földrajzi, társadalmi és gazdasági jellemzői szoros kapcsolatban állnak azzal, hogy milyen betegségek fenyegetik leginkább az ott élőket. A fejlett országokban – például az Egyesült Államokban, Kanadában, Nyugat-Európában vagy Ausztráliában – a leggyakoribb krónikus betegségek közé tartozik a szív- és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és különböző daganatos betegségek. Ezek kialakulása szoros kapcsolatban áll az ülő életmóddal, a magas kalóriatartalmú étrenddel, a stresszel és az elöregedő társadalommal. Bár az egészségügyi ellátás ezekben az országokban elérhetőbb, sokszor épp a túlfogyasztás és a mozgáshiány vezet súlyos problémákhoz. Afrika szubszaharai régióiban és Dél-Ázsia egyes területein ezzel szemben a krónikus betegségek egy másik arca látható: a fertőzésekből eredő szövődmények, a nem megfelelő ivóvíz és a táplálkozási hiánybetegségek hatása jelenik meg. Itt a cukorbetegség és a magas vérnyomás gyakran nem kerül időben felismerésre, mert az egészségügyi infrastruktúra gyenge, és az emberek többsége nem jut hozzá rendszeres szűrővizsgálatokhoz vagy folyamatos kezeléshez. Közép- és Dél-Amerikában, illetve a Közel-Keleten egyre inkább kettős teher jelenik meg: a fertőző betegségek még mindig jelen vannak, de közben egyre nő az elhízás, a cukorbetegség és a szívbetegségek előfordulása is, köszönhetően az urbanizációval járó életmódváltásnak – a hagyományos étrendek háttérbe szorulnak, és a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása egyre nagyobb méreteket ölt. A légszennyezettség is komoly szerepet játszik: nagy ipari központok, mint Peking, Delhi vagy Kairó lakói jelentősen nagyobb eséllyel szenvednek légzőszervi krónikus betegségektől, mint például asztma vagy krónikus obstruktív tüdőbetegség. Az adatok alapján ezekben a városokban a légszennyezettség közvetlenül rövidítheti meg a várható élettartamot. Mit tehetünk mindez ellen? Globálisan gondolkodva a megelőzés kulcsa a helyi sajátosságok figyelembevétele. Nincs univerzális megoldás: mást jelent az egészségtudatos élet egy brazil nagyvárosban, mint egy nepáli faluban vagy egy skandináv országban. De a közös nevező mégis ugyanaz – a megelőzés. Az adatvezérelt egészségpolitika, az oktatás, a hozzáférhető szűrések és az egészséges életmód támogatása mindenhol alapvető. Az adatok tehát nemcsak számok, térképpé formálva megmutatják, hol, kik és miért vannak veszélyben – és azt is, hol és hogyan kell segítenünk. Az egészség ma már nem csak egyéni kérdés, hanem globális felelősség.
