A digitális forradalomról sokszor úgy beszélünk mint valamilyen jövőbeli eseményről, és a mesterséges intelligencia hallatán is inkább sci-fi történetek részletei jelennek meg, esetleg érthetetlen, a mindennapi életünktől távoli tudományos kísérletek és fejlesztések képei. Ugyanakkor egy friss elemzés szerint a Covid-járvány kezelésében a robotizáció elterjedtsége jelentette már eddig is az egyik legfontosabb sikertényezőt.
Miért pont a robotok? Hogy kerülnek bele a maszkos-karanténos-távolságtartós-tesztelős-nem tesztelős-lélegeztetőgépes-lapítsdleagörbét járványkezelési körbe? Most nem C-3PO-kra, R2-D2-kra és Mikrobikra vagy éppen a robotporszívónál okosabb és összetettebb gépekre és nem is az egészségügyre szakosodott Tesla újdonságértékű eszközökre érdemes gondolnunk, amelyek megküzdenek az vírussal, sokkal inkább mindarról, amit hosszú évek alatt kell kidolgoznia és megtanulnia egy ország szakembergárdájának. Ugyanis rögös és kacskaringós az út, amíg használható algoritmusokig jutunk el, miközben sokrétű és összetett feladatokat kell megoldani. A tudományos felkészültség mellett technológiai kapacitásra, rutinszerűen alkalmazható képességekre, valamint
az ember és gép együttműködését szem előtt tartó gondolkodásmódra van szükség.
Sokszor hivatkozunk arra, hogy az adat a legfontosabb új nyersanyagunk, azonban a számtalan helyen és mindenféle formában, eltérő módszerekkel elérhető egyedi adatok és az algoritmusokhoz vezető, megbízható módon feldolgozható adatbázis között ég és föld a különbség. Az automatizálás és robotizálás első és egyben legkritikusabb munkafázisa az adatok használhatóvá tétele egységes formátumba hozás, egyesítés, tisztítás, rendszerezés, címkézés útján. Azokon a szakterületeken, ahol egyszer már végiggondolták ezeket a folyamatokat, másképp tekintenek az adatrögzítésre és -tárolásra. Eltérő technológiával és módszertannal azonosítják be a gyűjtésre kerülő adatokat, adott esetben más titkosítási eljárásokat alkalmaznak és másképp tervezik meg az adatbázisok belső tárolási logikáját, mintha csak önmagában dolgoznák fel az adatokat. Mindig gondolnak arra, hogy egyéb adatbázisok bevonása és csak később megfogalmazott kérdések megválaszolása is szükségessé válhat egy majdani helyzetben.
A mesterséges intelligencia megvalósításához alkalmazott gépi tanulás fejlesztése és legmagasabb szintű hasznosítása az alkalmazók számára is tanulási folyamatot jelent. Hiszen nem csupán technológiai eljárások és matematikai módszerek szakszerű alkalmazására van szükség, az emberek számára nyújtott hasznosítás módját is ki kell dolgozni a gyűjtött és elemzésre kerülő adatok körétől kezdve az
adott alkalmazói, társadalmi közegben történő értelmezésig.
Épp a járvány eddig eltelt hónapjaiban tapasztalhattuk meg, hogy célzott szakterületi adatsorok bátor értelmezési kiterjesztései milyen tévutakra vezettek, akár felesleges áldozatok meghozatalát eredményezve. A legújabb elemzés is erre ad példát, hiszen a szigorú bezárkózás és az önkéntes távolságtartás nem jelentett különbséget a járványkezelés sikerességében.
Amennyiben közelebbről megnézzük, mire vagyunk képesek itthon az elmondottakból, két szempontot érdemes most kiemelnünk. Az egyik az e-health infrastruktúra elérhetősége, amely a nyersanyagként szolgáló adatokat tudja biztosítani. Ebben Európa sereghajtói közé tartozunk a régió legtöbb országával együtt. A másik teljesítmény, amit kiemelek, a vírusos hepatitisz megszüntetésének mértéke. Azért éppen ezt, mert ez esetben olyan vírusfertőzésről beszélünk, amelyet egyedülálló módon gyógyszeres kezeléssel meg tudunk szüntetni és ezáltal gyógyítani. Ehhez megfelelő diagnosztikus eljárássorozat, adatgyűjtés, -összesítés és -elemzés szükséges. Ugyan teljesen másképpen fertőz, mint a koronavírus, az adatok alkalmazása és az algoritmusok használata meghatározó része a közösségi szintű visszaszorításnak. Itt is a sereghajtók közé tartozunk, érdekes módon Ausztriával és Olaszországgal együtt.
Ami az elmúlt hónapok tanulságai közül a legbiztatóbb, hogy bár robotizációban rengeteget kell fejlődnünk, az kisközösségek összetartó ereje és szolidaritása, valamint a távolságtartásban mutatott fegyelmünk példaértékű volt.
Budapest, 2020. június 19.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető