Ma minden áru. A piaci logika és a cserék hálózata annyira átszövi egész életünket, hogy már észre sem vesszük, mennyire átvette az irányítást a mindennapjaink felett. Polányi Károly: A nagy átalakulás című könyve a most összeomló rendszer kialakulásáról és jellemzőiről szól, amit friss, erősen kritikus szemmel 1944-ben írt a piacgazdaságról annak teljes térhódítása előtt. Ezért is érdemes elővennünk és tanulmányoznunk, majd megvizsgálnunk, miért jár ilyen felfordulással egy közepesen fertőző és nem kifejezetten halálos vírus terjedése.
Ugyan szavakban már nem, a gyakorlatban azonban az ember árucikk, így az egészsége is az.
A versengő kapitalizmus a 21. század elejére az egész világra kiterjesztette azt a működésmódot, amelyben szinte mindent tranzakcióvá alakított és igyekszik mindent pénzzel mérni. Így a cserékből szerzett pénzbeli haszon és pozícióbeli nyereség nemcsak a gazdaság központi eleme, hanem az egész társadalom gondolkodása és működése ezek körül forog. Még az is alig tud szabadulni ebből a kelepcéből, aki érzi és tudja, hogy mindez nagyon nincs rendjén, mert minden alapvető igényét csak ebben a rendszerben képes kielégíteni, és ezért szinte csak a társadalomból való kivonulás marad ellenállásként a legelszántabbak számára.
A kifordult világot jól jellemzi, hogy a járvány alatt a negyedével nőt a leggazdagabbak már amúgy is nehezen belátható vagyona – az Oxfam alapítvány The Inequality Virus címet viselő tanulmánya szerint a világ lakosságának leggazdagabb 1%-ába tartozó szupermilliárdosok teljes vagyona kétszer nagyobb, mint az összes többi emberé a világon, miközben legalább 200 millió ember süllyedt szegénységbe a háztartások jövedelmének csökkenése miatt. A tranzakciók jelentős részét kézben tartók szinte minden helyzetben megtalálják az újabb nyereséges lehetőségeket, irányokat és módokat, míg az emberek többsége a saját jóval szűkebb hálózatában kevésbé tud rugalmas lenni, erősen korlátozott a mobilitása.
Az internet segítségével azonban olyan közösségek jönnek létre, amelyek együtt már nagyobb mozgékonysággal és hatóerővel rendelkeznek. Erre a legújabb példa a Wall Street nagy alapkezelői és a Redditen verbuválódó kisbefektetők tőzsdei küzdelme egy játékbolt-lánc részvényeinek mozgatásáért és az így elérhető nyereség megszerzéséért. A teljes történet rámutat az alapvető rendszerhibákra és aránytalanságokra, valamint arra is, hogy a versengő kapitalizmus tranzakciós logikája annak kiterjesztése esetén önmaga ellen fordul, és a rendszer elkezd szétesni.
Polányi Károly annak idején felhívta figyelmet arra, hogy amennyiben az ember a munakerőpiac révén fiktív árucikké válik, az hosszú távon egészen biztosan károkat fog okozni, s ugyanígy kritizálta a természeti erőforrások áruba bocsátását, jelezve a várható katasztrofális következményeket. Annak idején mindezeket a gondolatait utópisztikusnak tartották. Teljes joggal, hiszen az akkor így lefestett jövő mára valósággá vált.
Az elmúlt évtizedekben jól begyakorolt kapitalista tranzakciós logika a mostani járványkezelésben csak korlátozott eredményeket hoz. A legújabb sikervárományos eszköz a vakcina, amelyre úgy tekintünk, mint amivel szabadságot és nyugalmat vásárolunk. Minél inkább megszoktuk társadalmi szinten, hogy képesek vagyunk a kényelmünk, nyugalmunk, jóllétünk és szórakozásunk érdekében javakat, figyelmet, hatalmat vagy szeretetet vásárolni, annál türelmetlenebbül akarjuk a vakcinát. Most! Azonnal!
Miközben ezek a védőoltások valóban nagyon fontosak a járvány visszaszorítása érdekében, teljes megoldást mégsem tudnak nyújtani, még időlegesen sem. Nézzük meg a vakcinákkal végzett vizsgálatok és az azóta gyűjtött eredmények néhány fontos részletét. A legújabb tanulmány az orosz Sputnik V vakcina klinikai vizsgálatának The Lancet-ben közzétett elsőrangú publikációja, mely kiváló eredményekről számol be. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy megvéd az új koronavírus okozta súlyos megbetegedéstől, és nagy eséllyel a covid-betegség enyhébb formáitól is. Elsősorban a 30 és 70 év közöttiek csoportjában nyújtott biztonságos többletvédelemmel, ami a többi covid vakcinára is igaz.
A harminc évnél fiatalabbak számára kevés többletvédelmet nyújtanak ezek az oltások, mivel náluk az elsődleges immunválasz rendszerint jól működik, a hatvan évnél idősebbeknél a kor előrehaladtával egyre kevésbé teljes körű az immunvédekezés, és egyre kevésbé kiszámítható az új koronavírus fehérjéi által kiváltott immunválasz lefutása. Így a vakcina veszélye nem a mellékhatás, hanem az elérni kívánt immunizáció nyomán kialakuló, előre nem kiszámítható túlzott immunreakció. A mostani közleményben két olyan halálesetről van szó, amelyet vakcinát kapott embereknél COVID-19-nek tudnak be a szerzők, őket fertőzötteknek ítélve meg (were deemed to be) a bevonáskor elvégzett negatív PCR-teszt ellenére. A világban már zajló vakcináció nyomán korlátozottan rendelkezésre álló adatok ugyanakkor arra utalnak, hogy az életkor előrehaladtával egyre nagyobb valószínűséggel a vakcinával bejuttatott vírusfehérje ugyanúgy képes túlzott immunválaszt kiváltani, mint maga a vírus. Ezért is van sok szakembernek kétsége az idősek oltásával kapcsolatban, és emiatt lehetséges, hogy számos ország nem oltja be a 60 év felettieket, vagy nem javasolja az oltást 60 vagy 65 év felettiek számára.
Az elmúlt napokban több idős rokonommal is beszéltem a vakcinákról, és ők hozták fel azt a rossz érzésüket, hogy a széles körű oltási program előnyeinek bemutatásakor mintha egy fontos félmondat mindig elmaradna. Ne feledjük, olyan korosztályról van szó, amelyik rendkívül gyakorlott a sorok közötti olvasásban és a ki nem mondott szavak felismerésében. Egyértelműen megfogalmazták, értik, hogy a teljes lakosság számára előnyös a széles körű oltás; ugyanakkor ki mondja meg neki személy szerint, honnan tudhatja meg, hogy az ő számára ez milyen veszélyekkel jár. Mi történik azután, hogy belé szúrják a tűt és befecskendezik az idegen anyagot? Valóban, idősek esetében egyénre szabottan ezt csak találgatni tudjuk, és egyelőre úgy tűnik, az adatgyűjtések és vizsgálatok ezzel a kérdéssel inkább nem vagy csak nagyon óvatosan foglalkoznak.
A vakcinák mellett nem szabad elfeledkeznünk a vírusellenes gyógyszerekről sem, amelyek egyike az egészségügyi rendszerek ellenállását lassan felőrlő, fokozatosan erősödő közösségi tevékenységnek köszönhetően jut el egyre több covid-beteghez a világon, egyre több országban hivatalos engedéllyel. Legutóbb a szomszédos Szlovákiában engedélyezték kórházban fekvő koronavírusos betegek gyógyszerkombinácóban történő kezelésére. A humán gyógyszerként kidolgozott ivermectint, amelyért 2015-ben élettani és orvostudományi Nobel-díj járt, már hazai kórházakban is vizsgálják, miután magyar orvosok kitartó munkájának köszönhetően több, mint 10 ezer orvos csatlakozott a gyógyszert képviselő szakmai közösséghez, száz országba eljuttatva az eddigi klinikai vizsgálatok eredményeit. A nagy rendszerek te(l)hetetlenségét jól mutatja, épp akkor tiltotta le a legnagyobb közösségi oldal a szakmai csoportot, amikor hírként közreadták, hogy Szlovákiában minisztériumi engedélyt kapott a gyógyszer.
A részben nyilvánvalóan, részben rejtetten mindent átható piaci logika a járványkezelésünket is eltorzítja. Emberi életekről beszélünk, miközben a valódi mozgatórugó a csere és az abból eredő remélt haszon. Ez a tranzakciós háló annyira erős, hogy hosszú időbe telik, míg lebontjuk és mással helyettesítjük.
Budapest, 2021. február 4.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető