Miközben a koszorúér-betegségben szenvedők száma folyamatosan csökken a fejlett világban az összehangolt egészségügyi intézkedések eredményeként, egy másik szívbetegség, a pitvarfibrilláció egyre komolyabb teherré és veszéllyé válik. Egy új vizsgálat szerint az előfordulása az ezredfordulót követő két évtized alatt csaknem harmadával nőtt az azonos korú és nemű egyének körében. Az is kiderült, hogy a gazdasági-társadalmi státusz alapvetően határozza meg, kinél alakul ki, és az eredmények azt mutatják, hogy gyakoribb a leghátrányosabb helyzetűek körében.
A pitvarfibrilláció (pitvarremegés) világszerte jelentős terhet jelent az egyének, az orvosok és az egészségügyi rendszerek számára. Ez a gyakori ritmuszavar egyszerre következménye és oka a legelterjedtebb szív- és érrendszeri betegségeknek, összefügg a magas vérnyomással, az érelmeszesedéssel és legsúlyosabb következménye a stroke. A felnőttek körében a pitvarfibrilláció előfordulását 2-4%-ra becsülik, és a következő években valószínűleg továbbra is meredeken emelkedni fog.
A pitvarfibrilláció tipikusan az a betegség, amelyet közösségi szolgáltatási modellt alkalmazva lehet a legjobban kezelni, elkerülni a súlyos következményeit, mi több, lehetőség szerint csökkenteni az előfordulási arányát. Olyan együttműködésre van szükség, ahol a kardiológus, a háziorvos, a társbetegségek szakorvosai, ápoló, egészségtanácsadó, szociális munkás, gyógytornász, pszichológus, dietetikus a pácienssel és a családtagjaival, környezetével közösen tesznek a lehető legjobb egészségi állapotért.
Olyan kórállapotról van szó, amelyet nagyon nehéz felismerni, különösen az első epizódok során, amikor még ritkák, rövidek, és amikor még visszafordítható a szívizom elektromos átrendeződése. Ahogy haladunk előre az időben, a kezelhetőség is romlik, ezért van jelentősége a korai felismerésnek, a testen hordható eszközök korai jelzéseinek, az egyre pontosabb beazonosító algoritmusoknak.
Idősebb korban jóval gyakoribb a pitvarfibrilláció, és ha több betegséggel társul, az előfordulása megközelíti az adott pácienskör tíz százalékát. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, a krónikus vesebetegség és az elhízás mind hozzájárul a pitvarfibrilláció kialakulásának kockázatához. A növekvő kockázat elsősorban a stroke területén jelentkezik, továbbra is jelentős társadalmi terhet jelentve. És ez jóval nagyobb a leghátrányosabb helyzetűeknél, az alacsonyabb iskolázottságú lakosság körében. Ugyanakkor a pitvarfibrilláció növekvő gyakorisága a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű egyének körében az egészségügyi ellátás nehezebb hozzáférhetőségének jele is, ami felhívja a figyelmet arra, hogy sok teendő van még az egyenlő hozzáférés eléréséig.
A pitvarfibrilláció terheinek növekedése is azt mutatja, hogy paradigmaváltásra van szükség az egészségügyi rendszerek kialakításában és szervezésében, egyénközpontú és holisztikus szolgáltatási hálókra van szükség.
Budapest, 2022. május 13.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető