A sokadik covidjárvány-hullámban a legtöbben már elvesztünk az információk tengerében. Várjuk a tavaszt és bízunk a járvány végében. Van olyan szakértő, aki megerősít ebben, és olyan is van, aki újabb és újabb hullámokat jósol, és olyan is, aki súlyosabb és komolyabb járványokat vetít elénk a következő évekre. Miközben felvetődik az a fontos kérdés, hogy mit tanultunk az elmúlt két évben? A járványtani, virológiai és immunológiai tanulságok mellett a társadalmi következtetések is egyre gyarapodnak, amelyek sorában az egyik legújabb szerint a covid-járvánnyal azok az országok küzdöttek meg a legeredményesebben, pontosabban ott alkalmazkodtak a vírusterjedéshez a legsikeresebben, ahol tíz emberből legalább négy egyetért azzal, hogy a lakosság nagy részében meg lehet bízni.
A COVID-19 megbetegedések és az ennek betudható halálesetek csökkentésének kulcsa a másokban való megbízás, és
a társadalmi ellenállóképesség alapja, hogy az emberek megbízzanak egymásban.
A több, mint 150 ország adatait elemző vizsgálat szerint a COVID-19-cel szembeni ellenállóképességben az egyes országok között óriási különbségek mutatkoztak. Az egy főre jutó megbetegedésekben negyvenszeres, az egy főre jutó halálesetek számában huszonötszörös eltérés mutatkozott a legkevésbé és a leginkább ellenálló országok között. Ezek az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a bizalom javítja a járványokkal és más váratlan eseményekkel szembeni ellenállóképességet, amely a bizonytalanság mostani korszakában fontos tanulságként szolgál mindannyiunk számára. Európában Skandináviában a legmagasabb a bizalmi szint, ott átlagosan hatvan százalékot mértek a különböző vizsgálatokban.
Az az adat, hogy a társadalmi ellenállóképességhez arra van szükségünk, hogy tíz honfitársunk közül legalább négy alapvetően megbízzon másokban, erősen emlékeztet arra a hazai kutatásra, amely szerint, amennyiben négy közösségformáló ember megbízik egymásban és együttműködik, akkor a hozzájuk kapcsolódó közösség is összetartó lesz és alapvetően bizalommal fordulnak egymáshoz. Az eredmények azonban azt is mutatják, hogy ez Magyarországon nagyon ritkán fordul elő, nekünk jellemzően nagyon szűk körben, csupán három főig megy az együttműködés.
A bemutatott covid-vizsgálat egy újabb bizonyíték arra, hogy az egészségi állapotunk egyik legerősebb befolyásoló tényezője az a társadalmi közeg, amiben élünk, és ezen belül is a kapcsolatok minősége. A kutatók is felhívják a figyelmet arra, hogy a jólét és az egészségügyi ellátás minősége hozzájárul a járvánnyal szembeni ellenállóképességhez, azonban ez kevésbé fontos, mint az egymás iránti bizalom. Emellett a védekezés érdekében tett egyéni erőfeszítések hatása támogató társadalmi közegben megsokszorozódik.
A kutatók végkövetkeztetése szerint
„a közösségeken belüli bizalom kiépítésének minden nemzet számára hosszú távú célkitűzésnek kell lennie,
mert ez segít megbirkózni a jövőbeli járványokkal vagy például az éghajlatváltozás okozta szélsőséges eseményekkel.”
Budapest, 2022. január 27.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető