Egyre többen cserélik le az egyiket a másikra – de vajon tényleg jó irányba tartunk? A túlzott cukorfogyasztás káros hatásait mára széles körű kutatások igazolták: hozzájárul az elhízáshoz, növeli a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegségek és egyes daganatos megbetegedések kockázatát. Ez a felismerés indította el azt a globális folyamatot, amelyben egyre több termékből eltűnik a hozzáadott cukor – a helyét pedig édesítőszerek veszik át. Első pillantásra logikus megoldásnak tűnik: az édesítőszerek kalóriamentesek vagy alacsony kalóriatartalmúak, mégis megőrzik az édes íz élményét. A legtöbb édesítőszer – legyen szó mesterséges anyagokról, mint az aszpartám vagy szukralóz, vagy természetes eredetűekről, mint a stevia – jelenleg engedélyezett és „biztonságosnak tekintett” az elfogadott mennyiségek mellett. Azonban az utóbbi évek kutatásai elkezdték árnyalni ezt a képet. Egyre több vizsgálat mutat rá arra, hogy bizonyos édesítőszerek – különösen nagyobb mennyiségben, rendszeresen fogyasztva – nem biztos, hogy semleges hatással vannak a szervezetre. Felmerült, hogy befolyásolhatják az inzulinválaszt, megzavarhatják a jóllakottságérzet szabályozását, sőt hosszabb távon paradox módon még az étvágy növekedését is előidézhetik. Különösen aggasztóak a bélflóra (mikrobiom) működésére utaló megfigyelések. Egyes édesítőszerek – például a szacharin vagy a szukralóz – összefüggésbe hozhatók a bélbaktérium-összetétel kedvezőtlen módosulásával, ami anyagcsere-problémákhoz vezethet. Bár ezek az eredmények egyelőre nem egységesek, és sok esetben még állatkísérleteken alapulnak, a kockázat nem elhanyagolható. Bár a cukor élettani hatásairól egyre többet tudunk, és az édesítőszerek vonzó alternatívának tűnnek, a jelenlegi kutatások alapján sem tekinthetők tökéletes megoldásnak. A legjobb, amit tehetünk, hogy tudatosan és mértékkel élünk mindkettővel – hiszen a valódi egészségtudatosság nem a végletekben, hanem az egyensúly megtalálásában rejlik.
