Egyre szélesebb körben jelenik meg vicces és komoly formában egyaránt, hogy amit a vállalatvezetők vagy tanácsadók nem tudtak elérni a digitális átállás területén, azt a COVID-19 járvány pillanatok alatt megoldotta. Igaz ez az egészségügyre is. A telemedicina és a különböző e-health megoldások egy pillanat alatt felértékelődtek, az élenjárók és a lemaradók egyaránt ritmust váltottak a fejlesztések területén, erőltetett munkaterveket is bevetnek a gyakorlati bevezetések mielőbbi elérése érdekében.
Az adatok széles körű használata azonban már korábban alapkérdéssé vált, ezért is döntött tavaly úgy az Európai Bizottság, hogy egy ABCD-nek nevezett közös stratégia követését valósítja meg az AI, Big Data, Cloud és Digicare technológiák alkalmazásával. Mindezt azzal a céllal, hogy az ember saját fenntartható egészsége kerüljön a középpontba.
Hosszas előkészületek után az Európai Unió a legfontosabb feladatok közé emelte be az egészségügy modernizálásának kérdéskörét, az egyéni és közösségi jól-lét fejlesztésének felgyorsítását, valamint az egészségügy területén az európai különbségek csökkentését. Az elmúlt években megerősödött digitalizációs és személyre szabott gyógyítási technológiák alapvetően változtatják meg az egészségügy lehetőségeit, amelyek legjobb kihasználásához szükség van a változtatások hatásainak nyomon követésére, a különbségek felmérésre, a fejlesztési igények pontos meghatározására. Az ugyancsak széles körű európai összefogás nyomán elindított FutureProofing Healthcare weboldal és a Sustainability Index ilyen módon felértékelődik mind az európai és országos döntéshozók, mind a helyi végrehajtók számára. A fenntartható egészségügy Index által vizsgált fő mutatói, a hozzáférés, az egészségi állapot, az innováció, a minőség és a rezíliencia lehetőséget ad az országok különböző teljesítményeinek összehasonlítására, értékelésére, valamint fejlesztési irányok megfogalmazására.
Az európai adatok arra engednek következtetni, hogy az eddigi fejlesztéseken túl az egészségügyre erősebben kell fókuszálni, a prioritások átalakításával együtt. Az alapvetően tegnapi elveken működő rendszereken alig változtattunk, miközben óriási sebességgel alakul át a világunk. A szakpolitikák óvatos változtatásokat valósítanak meg, ugyanakkor ahhoz az egészségügyi rendszerhez, amelyet közép- és hosszú távon fenntarthatónak tekinthetünk, teljesen új megoldásokra, bomlasztó innovációra van szükség. Csak ekkor lesz teljes mértékben emberközpontú, az egyéni jól-lét köré szervezett, az egészséget előtérbe helyező rendszerünk. A FutureProof Index adatai alapján kiderül, hogy Európában még egyetlen egészségügyi rendszer sem tekinthető emberközpontúnak, annak ellenére, hogy a skandináv országok jelentős változtatásokat hajtottak végre ebbe az irányba az elmúlt tíz évben. Az emberközpontúság egyik meghatározó tényezője a digitalizáció, amely az állandó, bárhonnan történő elérés révén az egészségügyi szolgálatatások jobb hozzáférést is biztosítani tudja. A szakértők 10 pontban foglalták össze az egyén- és egészségközpontú rendszerek jellemzőit.
1. Betegségközpontúság helyett az egészségre kell összpontosítani.
2. Események helyett a teljes élettartamra kell fókuszálni.
3. A kezelések mennyisége helyett az eredményre és az életminőségre kell figyelmet fordítani.
4. A ráfordítás helyett az eredményt kell finanszírozni.
5. Szakterületi adatbázisok helyett szabadon elérhető adatokra van szükség.
6. Klinikai adatok helyett az egészséget jellemző adatokra kell támaszkodni.
7. A rendszeradatokat össze kell kötni az egyéni adatokkal.
8. Tudatlanság helyett a tudás jogát kell megteremteni.
9. Az élettartam teljessége alatti betegségterhet csökkenteni kell.
10. Ökoszisztémában kell gondolkodni és dolgozni.
A közös európai modernizálási irányokat követve indítottuk el ’Az adat életet ment’ programot, melynek célja, hogy adatok gyűjtése, elemzése és személyre szabott alkalmazása révén jobb egészségtámogató és gyógyító megoldásokra hívja fel az ország lakosainak figyelmét, és olyan kutatási programokat valósítson meg, amelyekkel a tudomány és a lakosság képviselői közösen találják meg az új, eddiginél jobb eljárásokat és kezeléseket.
Budapest, 2020. április 27.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető