Ahogy jelentősen megnőtt a napi fertőzésszám, az indulatok is egyre erősödnek az új koronavírus kapcsán. A tavaszi teljes bezárkózás és a ma is jellemző információhiány visszaütni látszik, sokan már azt sem hiszik el, amiről elemzésekkel igazolt tényeink vannak. Miközben a vírus egyet biztosan tett, mindenütt a világon rámutatott társadalmunk gyenge pontjaira, felerősítve a rendszerhibákat.
Mivel az egészségünkről van szó, erre a helyzetre is igaz, hogy
a legtöbbet az egyéni viselkedésünkkel és a közösségi együttműködéssel tudunk tenni
a vírussal való olyan együttélésért, amely a lehető legkisebb károkat okozza közösségi szinten.
A járvány első hat hónapja alapján látjuk, hogy Távol-Keleten Kína kivételével és Afrikában, ahol a járványokkal való együttélést régebb óta tanulják, jobban kezelik az új koronavírus-fertőzést. Kisebb megrázkódtatást okozott, és könnyebben álltak át az új viselkedésmintákra, mint mi itt Európában. Magyarországon egyelőre két szélsőség között ingadoztunk eddig, tavasszal szinte teljesen bezárkóztunk, és fenntarthatatlan egyéni és társadalmi áldozatok árán tartottuk alacsonyan a fertőzési szintet, valamint a halálozást. Ugyanakkor a nyár közepétől kezdve a vírussal való együttélés legelemibb szabályait is alig tartjuk be, jól előrejelezhető kockázatokat vállalva. Közösen kell megtanulnunk a kettő közötti viselkedésmintákat.
Ehhez érdemes áttekintenünk, mi az, amit biztosan tudunk ahhoz, hogy a mindennapi döntéseinkben támogassanak.
Egészségünk és immunrendszerünk karbantartása még fontosabbá vált,
mint eddig. Tudjuk, hogy a jól működő immunrendszer sokunknál, legalább minden második embernél megvéd az új koronavírus-fertőzéstől. Az elsődleges, úgy nevezett sejtes immunválasz teszi a dolgát, és nem engedi be a vírusokat a szervezetbe. Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás, sok zöldség és gyümölcs, kevés zsíros és cukros étel fogyasztása fontos ehhez. Célszerű mellőzni a dohányzást, az alkoholfogyasztást, érdemes szabad levegőn mozogni és átlagosan 7 órát aludni. A hazai adatok alapján a napsütéses órák számának csökkenésével, nagyjából november elejétől érdemes pótolni a D-vitamint és a napi 1-2 g C-vitaminnak is kedvező hatása van.
Ez azért is lényeges, mert a COVID-19 megbetegedés kimutatott kockázatai szerint az elhízás és dohányzás gyakorisága miatt a legrosszabbul állunk Európában, mivel elhízásban is utolsók vagyunk – a lettekkel és Máltával, éppen megelőzve az Egyesült Királyságot és Észtországot, és dohányzásban is a rangsor levégén – itt Bulgáriával és Görögországgal együtt.
A közösségi kockázat csökkentése érdekében azt is tudjuk már, hogy a fertőzés jellemzően zárt térben, zsúfolt, úgy nevezett szuperfertőző eseményeken történik meg. Ahol több, mint 10-15 percig sokan vannak egymáshoz közel, hangosan beszélnek, kiabálnak, énekelnek. Itt is a legnagyobb mértékben a szuperfertőző emberek által. Ők azok, akiknél éppen megjelennek az első covid-tünetek. Melyek ezek?
- Leggyakoribb tünetek
- Láz
- Köhögés
- Fáradtság
- Ízlelés vagy szaglás elvesztése
- További tünetek
- Légszomj vagy légzési nehézségek
- Izomfájdalom
- Hidegrázás
- Torokfájás
- Orrfolyás
- Fejfájás
- Mellkasi fájdalom
- Vörös szem
- Ritkábban kiütés, hányinger, hányás, hasmenés
Így a már jól ismert maszkviselési és távolságtartási szabályok mellett még egy nagyon fontos új szabályt kell betartanunk:
amennyiben észleljük a covid tüneteit, ne menjünk sehová,
és értesítsük a háziorvost. Ezzel az új koronavírus járvány közösségi védekezésének egyik legfontosabb pontja gyökeres munkavállalói viselkedésváltozást igényel, mivel hazánkban jellemző módon betegen is dolgozunk. Igaz ennek legtöbb esetben anyagi okai vannak, most mégis mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ha úgy alakul, szuperfertőzőként ne terjesszük a vírust.
A tanulási folyamat részeként a British Medical Journal-ben, az egyik legnevesebb orvosi folyóiratban megjelent egy bizonyítékokra alapozott tanulmány és benne egy táblázat a fertőzési kockázatról és azokról a helyezetekről, amelyekben igazolt a maszkviselés haszna. Ez magyar nyelven is elérhető, több helyen közreadták, pl. itt.
A távol-keleti példákból tudjuk, hogy a kontaktkövető mobil alkalmazások széles körű használata segít a tudatos és felelős döntéseink meghozatalában, a fertőzési gócpontok elkerülésében vagy a koronavírus-teszt elvégeztetésében, esetleg az önkéntes otthon maradásban. Ezért a közösségi felelősségvállalás részeként nekünk is le kell töltenünk a hazai vírusradar alkalmazást.
Ami mindemellett egészen bizonyos, hogy együttműködésre, önmérsékletre és megfontoltságra van szükségünk ahhoz, hogy a lehetőségek közötti legnagyobb biztonságban élhessünk együtt a gócpontokban fertőző vírussal. Egyre több oldalról megvilágítva olvashatunk erről, pl. itt, amit mindenképpen érdemes elolvasni, és egy új kisfilmben láthatjuk, hallhatjuk a legfontosabb teendőket.
Egy még közlésre váró, Pannon Egyetemen dolgozó kutatókkal végzett elemzésünk egyik eredménye szerint egy ország koronavírussal szembeni védekezésében a társadalom állapota, az együttműködés képességének mértéke alapvető meghatározó tényező. Ezt egészíti ki egy ugyancsak közlés előtt álló másik tanulmányunk, ami szerint Magyarországon a közös jóért való cselekvés, mint érték meghalad minden más általános értéket, amennyiben olyan ügyért tesszük, ami érzelmileg elkötelez és világosan látjuk az értelmét.
Így 2020 őszén a legfontosabb közös ügyünk az új koronavírussal való együttélés megtanulása, sok-sok kompromisszum árán.
Budapest, 2020. szeptember 20.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető