A maszkviselés az egyik leghatékonyabb védekezés a covid-járvány terjedése ellen, elsősorban olyan zárt helyeken, ahol a fizikai távolságtartás nem lehetséges és tovább vagyunk együtt néhány percnél. Ugyanakkor a személyes kapcsolattartást megnehezíti, elvesznek arckifejezések, nehezebbé válik az érzelmi reakciók felmérése, a beszéd is nehezebben érthető, sokaknak a ritkábban látott arcok felismerése is gondot okoz. A minap egy régi jó ismerőssel találkozva először a szemkapcsolatot vettem fel vele, és csak hosszú másodpercek alatt jöttem rá, hogy miért néz ilyen kitartóan. Rajta maszk volt, rajtam épp nem. Maradandó emlék, amikor olyan távol-keleti hallgatókat tanítottam, akik erős akcentussal halkan, maszkban hadarták el észrevételeiket, kérdéseiket. Szunnyadó hang- és szövegfelismerő, valamint szövegkiegészítő agyi kapacitásaimat kellett élesítenem ahhoz, hogy kialakuljon a kívánt párbeszéd.
A maszk által korlátozott személyes kommunikáció megjelent új kutatási témaként: vajon tényleg annyira akadályoz bennünket, mint amennyire zavar?
Vannak, akik különösen aggódnak, hogy gyermekük a maszkot viselő felnőttek hatása miatt nehezebben tanulják meg felismerni az érzelmeket. Mennyire igaz ez kisgyermekeknél?
Egy svájci kutatásban egészséges óvodások többsége képes volt felismerni a felnőttek érzelmeit arcmaszkkal is.
A vizsgálatban 135 lány és 141 fiú vett részt 36-72 hónapos korban, átlagéletkoruk 52,4 hónap volt. A teszteket kilenc óvodában végezték.
A vizsgált három érzelem között ugyanakkor már jelentős különbségek voltak a felismerésben. Egyrészt az örömöt jóval nagyobb arányban ismerték fel, mint a szomorúságot, míg a harag felismerési aránya szerepelt a kettő között.
Összességében a gyermekek 69%-a azonosította be helyesen az arcon látható meghatározó érzelmet, és nem volt lényeges különbség a maszkkal takart (67% helyes válasz) és a maszk nélküli arcok esetében (71%). Az örömöt maszk nélkül csaknem minden esetben felismerték a gyerekek (95%), míg maszk mögött csaknem tizedével kevesebben (87%).
A helytelen válaszok elemzése szerint a gyerekek körülbelül 25%-a keverte össze a dühöt és a szomorúságot, és 21%-uk tévesen azonosította az örömöt a dühvel vagy a szomorúsággal.
A kutatók szerint a vizsgálatban résztvevő gyermekek, akik közel egy éven keresztül családtagon kívüli felnőtteket legtöbb esetben arcmaszkban láttak, jobban felismerték az érzelmeket, mint ahogy arról korábbi felmérések beszámoltak.
Budapest, 2021. november 18.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető