A COVID-19 járvány egészségügyre gyakorolt hatása nyomán teljes az egyetértés szerte a világon arról, hogy ez egyben nagy lehetőség a megújulásra és korszerűsítésre. Kutatók, tanácsadók és szakértők egymás között rendszeresen utalunk erre azzal, hogy amit szakmai úton nem tudtunk elérni tíz év alatt sem, azt a covid egy csapásra elintézte. Itthon is szinte egy pillanat alatt megnyílt a jogszabályi lehetőség a telemedicina alkalmazására, amit egészségügyi vezetők, jogszabályalkotók, javaslattevők tucatjai képtelenek voltak elérni az elmúlt évtizedben.
A helyzet adta lehetőséggel élve az európai Future Proofing Healthcare platform közösen a European Alliance for Personalised Medicine-nel (EAPM) május 8-án webinart szervezett ‘Building Resilient Health Systems’ címmel európai és ázsiai szakértők részvételével, amelyet Denis Horgan, az EAPM igazgatója és Jeremy Lim a National University of Singapore vezető közegészségügyi szakértője vezetett. Bár az apropót a COVID-19 járvány rendkívül sokféle kezelése adta, a megbeszélés során az egészségügy fejlesztésére vonatkozó három kiemelt pontban egyetértettek a jelenlévő szakemberek.
Rezíliens egészségügyi rendszerek kialakításához szoros együttműködésre van szükség.
Ahhoz, hogy megfelelő módon felkészüljünk a jövőbeli változásokra, és azokra gyorsan, hatékonyan és lehetőség szerint fájdalommentesen tudjunk válaszokat adni, az eddigiekhez képest sokkal erősebb, szélesebb körű és mélyre hatóbb együttműködéseket kell kialakítani. Ezeknek határokon, sőt földrészeken átnyúlóaknak kell lenniük, bevonva a különböző érintetti csoportokat, az egészségügyi intézmények szereplői és az ágazatirányítás mellett a betegszervezetek, a szakmai társaságokat és tudományos szervezeteket is.
Az egészségügyi ráfordításokat befektetésnek kell tekinteni, nem költségnek.
Az egyes országok egészségügyi rendszereinek különbsége rámutat arra, hogy a különleges helyzetekre és benne a járványokra való felkészültség, a korábbi ráfordítások mennyisége és minősége alapvetően határozza meg az adott helyzetben adható válaszokat. Az is látszik, hogy a jó minőségű adatok elérhetősége és elemzési kapacitása döntően befolyásolja mind a közegészségügyi stratégia, mind a mindennapos teendők tervezését, ellenőrzését, nyomon követését. Ma már elmondhatjuk, hogy az adatok gyűjtésében és feldolgozásában rejlő lehetőségek kihasználását a mostani járványban elmulasztottuk. Az adatokat vagyonként és kiemelten fontos erőforrásként kezelve, valamint az ebből kinyerhető információk egészségbeli hasznát szem előtt tartva meg kell teremteni a különálló adatbázisok egységes elemzésének lehetőségét. Ezzel mind az egyéni, mind a populációs elemzéseket potosabban és kiterjedtebben tudjuk elvégezni, lehetőséget teremtve a személyre szabott kezelések és a közösségi programok célzottabb tervezésére.
Az adatok nyújtotta lehetőségek teljes kihasználáshoz a közbizalom kulcskérdés.
Az adatok széles körű gyűjtéséhez és elemzéséhez alapvetően szükséges, hogy megosszuk a személyes adatainkat. Ehhez átláthatóság, nyomon követhetőség és számonkérhetőség szükséges, ami az intézményekbe vetett bizalomhoz vezet. Enélkül nagyon nehéz lesz előrelépni a jól működő, fenntartható egészségügy felé. Ezért az adatmegosztásba vetett közbizalom kiépítése, az ennek érdekében folytatott kommunikáció elengedhetetlen. Minél több ember osztja meg a személyes egészségügyi adatait a törvények által szabályozott és lehetséges módon, annál nagyobb lesz a közjó, a személyes és közösségi haszon. Mindehhez az is szükséges, hogy a technológiai újítások mellett a figyelem az emberen maradjon, csak így érhetjük el, hogy a digitális átalakulás jobb egészségügyi ellátást is hozzon a számunkra.
A közös európai modernizálási irányokat követve indítottuk el ’Az adat életet ment’ programot, melynek célja, hogy adatok gyűjtése, elemzése és személyre szabott alkalmazása révén jobb egészségtámogató és gyógyító megoldásokra hívja fel az ország lakosainak figyelmét, és olyan kutatási programokat valósítson meg, amelyekkel a tudomány és a lakosság képviselői közösen találják meg az új, eddiginél jobb eljárásokat és kezeléseket.
Budapest, 2020. május 15.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető