Egy frissen közölt német munkapszichológiai kutatás hívja fel a figyelmet Arany János Családi kör első sorának kiemelkedő fontosságára. A lényeg, hogy az esti órák alatti munkából való regenerálódás minősége befolyásolja a munkavállalók másnapi éberségét, nyugalmát és munkahelyi jó hangulatát. Ennek alapján a kutatóknak az egészséget és a munkahelyi teljesítményt javító gyakorlati javaslataik is vannak.
- A munkáltatóknak kellő önállóságot kell biztosítaniuk a munkavállalók számára abban, hogy napi szinten a hangulati állapotuknak megfelelően ütemezhessék feladataikat. Például azokon a napokon, amelyeket magas reggeli éberséggel és nyugalommal kezdenek, a munkavállalóknak lehetőséget kell adni arra, hogy a sok koncentrációt és energiát igénylő feladatokat a munka kezdetére időzítsék.
- A munkavállalóknak akkor is részt kell venniük a munkahelyi regenerálódásban, például szünetekben, amikor a szokásosnál kedvezőbb hangulati állapotban kezdik a napot. Így az esti pozitív regenerálódási élményekből és a jó alvásminőségből eredő magas szintű éberség hosszabb ideig tart a nap folyamán.
- A munkavállalóknak törekedniük kell a munka utáni pszichés eltávolodásra, mert az elősegíti a jó alvásminőséget, ami másnap jobb munkakezdési hangulattal jár együtt. Ebben a relaxációnak fontos szerepe van, mert egyaránt javítja az alvásminőséget és a másnapi munkakezdéskori hangulatot.
A kutatásban a szocio-demográfiai információkat összegyűjtő általános felmérésen kívül a résztvevők két munkahéten keresztül napi öt online felmérést töltöttek ki, amelyek az alvás minőségét és az előző éjszakai regenerálódást értékelték. Ezek között szerepelt, hogy nem gondolnak a munkára, a munkán kívüli szellemi feladatokat keresik, pihennek vagy hogy irányíthatják a napirendjüket. A kutatók a hangulatot is értékelték, beleértve az éberséget, a nyugalmat és a jókedvet, a munkahelyi eseményeket és a munkanap alatti szüneteket.
A vizsgálat naponta rögzítette a munkaeseményeket – feladattal kapcsolatos pozitív és negatív események, valamint pozitív és negatív személyközi események – és a munkaközi szüneteket, amelyek lehetőséget adhatnak a regenerálódásra.
Az elemzések azt mutatták, hogy az éberség és a nyugalom csökkent a munkanap során, míg a jó hangulat viszonylag stabil maradt, valószínűleg azért, mert az jobban függ a külső tényezőktől, például a munkahelyi sikerélménytől. A gyengébb regenerációval járó esték után, amiket a szokásosnál alacsonyabb szintű pszichés eltávolodás, rosszabb relaxáció vagy a körülmények uralásának gyengébb megélése jellemez, a munkavállalóknak alacsonyabb volt az éberségi és a nyugalmi szintje.
Mivel a pszichológiai eltávolodás és a relaxáció különösen jótékonyan hatott a munkakezdési hangulatra, a munkáltatóknak nagy valószínűséggel megtérül olyan kultúrát kialakítani, amelyben a munkavállalóknak nem kell a munkaidő után rendelkezésre állniuk, ugyanakkor progresszív izomrelaxációs tréninglehetőséget biztosítanak számukra.
Budapest, 2023. június 15.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető