Ön mit csinál, ha fájdalmat érez? Tűri, ameddig bírja; igyekszik elterelni a gondolatait, aminek megvalósításához különböző technikákat is meg lehet tanulni; természetes módokon tesz kísérletet a fájdalom csökkentésére; növényi eredetű fájdalomcsökkentő készítményt vesz be; patikában recept nélkül kiváltható gyógyszert vesz be; vényköteles gyógyszert vesz be, amiből mindig tart otthon, esetleg folyamatosan magánál. Megannyi módszer, aminek választása egy ember estében is lehet nagyon különböző attól függően, hogy mi a fájdalom típusa, hol jelentkezik, mennyire kiterjedt, mennyire erős, és milyen hangulatban, frissességben választ az illető.
A kanadai McGill Egyetem kutatói meglepő felfedezésükben arra jutottak, hogy a gyógyszerekkel járunk ilyen esetekben talán a legrosszabbul, hosszú távon biztosan. Eredményeik szerint a fájdalom kezelése gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel, például ibuprofennel vagy aszpirinnel, hosszú távon nemhogy csökkenti, sokkal inkább elősegíti a fájdalom kialakulását. Új tanulmányuk szerint a gyulladás, amely a sérülések gyógyulásának természetes része, segít csökkenteni, majd megszüntetni az akut fájdalmat, és megakadályozza, hogy az krónikussá váljon. Amennyiben ezt a gyulladási folyamatot gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel blokkoljuk, megzavarjuk ezt a folyamatot. Olyannyira, hogy végeredményben nehezebben kezelhető fájdalom alakul ki.
A kutatók szerint ezért amit évtizedek óta csinálunk, az nem csak rossznak tűnik, hanem teljes tévedésnek, mivel hosszú távon inkább árt, mint használ. Nem szabadna blokkolni a gyulladást, hagyni kellene, hogy a gyulladási folyamat a természet által kialakított formában teljes egészében végigmenjen. Ez az, ami megállítja a krónikus fájdalmat,
a gyulladás a természet fájdalomcsillapítója.
A kutatók tudni akarták, hogy a fájdalom miért múlik el egyeseknél gyorsan, míg másoknál sokkal tovább tart, akár hosszú távon fennmarad. Ennek érdekében megvizsgálták a fájdalom mechanizmusait, és arra jutottak, hogy a fehérvérsejtek egy típusa, a neutrofil sejtek játszanak mindebben kulcsszerepet.
Derékfájdalomban szenvedő emberek génjeinek elemzése során aktív génváltozásokat figyeltek meg idővel azoknál az embereknél, akiknek a fájdalma elmúlt. A fehérvérsejtekben és azok aktivitásában bekövetkező változások tűntek a legfontosabb tényezőnek, különösen a neutrofilek sejtekben. Amikor kísérletekben blokkolták a neutrofileket, azt találták, hogy a fájdalom a normálisnál 2-10-szer tovább tartott.
A gyulladáscsökkentő gyógyszerek, amelyek ugyancsak blokkolják ezeket a neutrofileket, rövid távú ugyan enyhülést biztosítottak, mégis jelentős fájdalomhosszabbító hatással bírtak. Amikor a kísérletben neutrofileket fecskendeztek a fájdalmas területre, ez a fájdalomhosszabbító hatást megszűnt.
Az eredményeket alátámasztja egy 500.000 emberre adataival készült elemzés, amely azt mutatta ki, hogy azok, akik gyulladáscsökkentő gyógyszereket szedtek a fájdalmuk kezelésére, nagyobb valószínűséggel szenvedtek fájdalomtól 2-10 évvel később is.
Azt eddig is tudtuk, hogy gyulladás okkal történik, hiszen a szervezet védekező mechanizmusainak egyike, a mostani eredmények alapján úgy tűnik, veszélyes is beavatkozni ebbe a folyamatba. A neutrofilek, amelyek úgy viselkednek, mint a fájdalomcsökkentő készítmények, a gyulladási folyamatban korán, a sérülés kezdetén érkeznek az adott területre, éppen akkor, amikor sokan közülünk a fájdalomcsillapítókért nyúlnak. Ez a kutatás azt sugallja, hogy talán
jobb lenne nem blokkolni a gyulladást, hanem hagyni, hogy a neutrofilek „tegyék a dolgukat”.
Éppen ezért egy olyan fájdalomcsillapító szedése, amely nem rendelkezik gyulladáscsökkentő hatással, a neutrofilek blokkolása nélkül enyhíti a fájdalmat. Ilyen például a paracetamol, ezért jobb lehet, mint nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID) vagy szteroidok szedése.
Budapest, 2022. június 23.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető