Közel harminc éve vettem részt először nagy nemzetközi orvoskongresszuson, ami az Európai Kardiológiai Társaság éves ülése volt. Öt nap, számtalan párhuzamos szekció, sok ezer kardiológus, hatalmas előadótermek, vásárcsarnokokban óriási standokkal a gyógyszergyárak, orvosi műszer gyártók és orvosi eszköz gyártók, meghívásos ebédek és vacsorák, programok hajnaltól késő éjszakáig. Az előadások alatt a félhomályos hátsó sorokban ülve az olyan témák, mint például a pitvarfibrilláció ablációja maze eljárással, az érfali habos sejtek szerepe az érelmeszesedésben vagy a különböző típusú beültethető kardioverter defibrillátorok szerepe a kamrai ritmuszavarok kezelésében az ötödik napra kezdtek egy nagy információmasszává alakulni, és a sokadik ritmuszavarról szóló előadás közben arra eszméltem, hogy kiesett úgy tizenöt perc. Utána kissé szégyenkezve beszámoltam erről professzor barátomnak, aki megnyugtatott, hogy ez vele is, mással is megesett nem egyszer, talán általánosnak is vehetjük.
Most kiderült, hogy ezzel is a szívemet védtem. Az Európai Kardiológiai Társasághoz tartozó Európai Preventív Kardiológiai Szövetség közelmúltban tartott éves kongresszusán spanyol kutatók számoltak be azon vizsgálati eredményeikről, amely szerint a 30 percnél rövidebb ideig tartó napközbeni szunyókálás jelentősen csökkenti a pitvarfibrilláció kialakulásának veszélyét. Az eredményeket a Navarrai Egyetem követéses vizsgálata alapján mutatták ki. 20.348 olyan személy adatait elemezték, akiknek a kiinduláskor nem volt pitvarfibrillációja, őket átlagosan 13,8 évig követték, a résztvevők átlagéletkora a vizsgálat kezdetén 38 év volt és 61%-uk volt nő.
A 15 percnél rövidebb ideig szundikálók körében 42%-kal alacsonyabb kockázatot találtak, és 56%-kal alacsonyabb kockázatot a 15-30 percig szundikálók körében. Ugyanakkor a napközbeni több, mint félórás szunyókálás meglehetősen magas, 90%-kal megnövekedett pitvarfibrilláció-kockázattal járt!
Az összefüggések lehetséges magyarázatai között szerepel a cirkadián ritmus szerepe. A hosszú nappali alvás megzavarhatja a szervezet belső óráját (cirkadián ritmus), ami rövidebb éjszakai alváshoz, több éjszakai ébredéshez és csökkent fizikai aktivitáshoz vezet. Ezzel szemben a rövid nappali szunyókálás javíthatja a cirkadián ritmust, csökkentheti a vérnyomásszintet és csökkentheti a stresszt.
Az idősödéssel a legtöbb embernél, ha nem is mindenkinél, kialakulnak alvászavarok, például álmatlanság, obstruktív alvási apnoe és más alvási problémák.
A jelenlegi eredmények alapján az energiakészletünk napközbeni gyors feltöltése egészségesebb, mint egy hosszú, mély napközbeni alvás.
Budapest, 2023. május 18.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető