Hiszem, ha látom!

Mit szólna, ha a bőre alá állandó megfigyelésre alkalmas chipet akarnának beültetni? Érdekelné bármilyen technikai részlet, vagy a gyűjtött információk célja, felhasználásának módja? És, ha az egészsége múlna rajta vagy az élete, másképp gondolna erre a lehetőségre? Úgy néz ki, hogy érdemes, mert a mellkasi bőr alá ültetett szívmonitor életet ment a legújabb kutatási adatok alapján.

Pitvarfibrillációban szenvedő betegek folyamatos szívmonitorázásának eredménye kevesebb stroke és kevesebb vérzéses szövődmény, emellett kevesebbszer kerültek kórházba szívelégtelenség miatt. A 2458 ilyen beteggel végzett megfigyeléses vizsgálat szorosabb kezelést, nagyobb gyógyszeres terápiahűséget és jobb klinikai eredményeket mutatott ki, amikor a klinikai döntéseket a beültetett szívmonitor folyamatos adatai alapján irányították, szemben a standard, időszakos EKG-monitorozással megvalósult kezeléssel.

A szoros monitorozás a kezelés minőségét és időbeli összehangoltságát is javította. Gyorsabban  elektrofiziológusokhoz kerültek a betegek és a stroke elleni védelemben kulcsszerepet játszó orális antikoagulánsokat is pontosabban szedték. A hamarabb megvalósított vizsgálatok és az adatok nyújtotta tények a betegeket könnyebben meggyőzték arról, hogy műtétes beavatkozással gyógyítsák a ritmuszavart. A kezelésről szóló közös döntéshozatal során az a beteg, aki látja a szívmonitorozás eredményeit, jobban átlátja és átérzi betegsége komolyságát, és könnyebben jut arra, hogy végleges megoldást nyújtó műtéti kezelést fogadjon el.

Így a szorosan monitorozott betegek nagyobb valószínűséggel estek át katéteres abláción, és a katéteres ablációig eltelt idő jóval rövidebb volt, 153 nap a standard módon követett betegeknél megfigyelt 426 nappal szemben.

A folyamatos és dinamikus monitorozás lehetővé tette a gyorsabb döntéshozatalt és a folyamatos, várakozás nélküli betegutakat. Különösen azoknál a betegeknél jelentkeznek előnyök, akiknél a pitvarfibrilláció néma formája jelentkezik.

A vizsgálatban a szorosan monitorozott betegek túlnyomó többsége, 93,5%-a részesült ablációban, szemben a standard ellátásban részesülő betegek 58,6%-ával.

Mindezek alapján a pitvarfibrilláció kezelése a beültetett szívmonitor segítségével egyértelműen jobb, mint a hagyományos követési és ellenőrzési módszerekkel. A gyógyítást biztosító műtéti kezelések korábbi megvalósításához és jobb ritmuskontrollhoz vezet, emellett a folyamatos monitorozásnak és a korai beavatkozásnak köszönhetően csökkenti a pitvarfibrillációhoz kapcsolódó szövődmények kockázatát.

Budapest, 2023. június 8.

Dr. Lantos Zoltán, programvezető