A héten adták át a 2019-es Magyar Innovációs Nagydíjat, valamint a Magyar Innovációs Szövetség további három díját. A négy közül három olyan orvostudományi fejlesztést ismert el, amelyek mindegyike a személyre szabott egészségügyhöz vezető út egy-egy fontos állomása. Az életfolyamatok megfigyelésének és elemzésének, valamint az előrejelzéseknek teljesen új megoldásait tették széles körben elérhetővé, más adatokkal integrálható és együttesen vizsgálható módon. Módszereikben az adatok újszerű gyűjtése, rendszerezése, elemzése és közreadása kulcsszerepet játszik, ami általánosítva, minden orvosi szakterületre vonatkoztatva a személyre szabott egészségügy felépítésének egyik legfontosabb építőeleme. Ezt éppen egy a közelmúltban megjelent tanulmány hangsúlyozza ki, amelyet több európai szakmai szervezet, egyetem és kutatóintézet dolgozott ki a személyre szabott egészségügy felépítésének receptjéről. Az adatokat kezelő infrastruktúra mellett szükség van az új szemléletű tervezésre, irányításra és felhasználására, megfelelő szolgáltatásokra és termékekre.
Megfogalmazzák, hogy
az egészségügyi innováció kiindulópontjává az adat vált,
aminek forrása az egyre szélesebb körből gyűjtött adatok összessége. Amellett, hogy a vizsgálati módszerek egyre pontosabb képet adnak szervezetünk működésének részleteiről, életünk és mindennapi tevékenységünk egyre nagyobb részének van valamilyen digitális lenyomata. Olyan mennyiségű és minőségű adat áll rendelkezésünkre mindannyiunkról, hogy mindebből megfelelő rendszerezéssel a digitális ikertestvérünket is meg tudjuk jeleníteni – ami ma még sokaknak misztikus és egyben félelmetesnek ható újdonság, azonban az egészségünk megőrzése és a gyógyítás szempontjából fantasztikus lehetőségeket kínál.
A feladataink közül mind többet oldunk meg internethez kapcsolt elektronikus eszközökkel, ilyenekkel követjük nyomon az alvásunkat, a fizikai aktivitásunkat vagy a táplálkozásunkat. A telefonunk használata minden rezdülésének, az elektronikus vásárlásainknak és banki tranzakcióinknak, az elektronikus ügyintézéseinknek, az e-kormányzaton keresztüli információknak, az egészségügyi szolgáltatások tartalmának mind, mind van digitális nyoma. Amennyiben az egészségünkre összpontosítunk, erről is egyre pontosabb adatokra és részletesebb információk gyűjtésére van lehetőség.
A testünk működését egyre sokrétűbben vagyunk képesek jellemezni.
Például a testen hordható eszközök, okosórák pulzusmérése folyamatos képet ad a szívünk és idegrendszerünk működéséről, a telefonunk adatai a viselkedésünkre engednek következtetni, a DNS-ünk vizsgálata a szervezetünk erős és gyenge pontjait mutatja, az egészségügyi vizsgálatok eredményei az aktuális állapotunkat mutatja meg. Amennyiben ezeket együtt elemezzük, az eddigieknél pontosabb képet kapunk saját egészségünkről, testi-lelki-szellemi jóllétünkről, és ami még fontosabb, előre tudunk jelezni számos egészségbeli veszélyt azok bekövetkezési valószínűségével együtt. Minél többféle adatunk van, például a testen hordható eszköz pulzus mellett EKG-t, testhőmérsékletet és izzadságösszetételt is mér, a DNS elemzése mellett a vérünk és a sejtjeink fontos fehérjéit is jellemezzük, valamint a telefonunk egy alkalmazása gyűjti a belemondott érzéseinket és tapasztalatainkat, még jobb aktuális állapotjellemzést kapunk, és sokkal pontosabb előrejelzéseket.
Ez az átfogó adatgyűjtés és a digitális ikertestvérünk vizsgálata hozza közelebb az oly sokszor emlegetett és hőn áhított emberközpontú, test-lélek-szellem egységét figyelembe vevő gyógyítás általánosságát. Igaz nem ma és nem is holnap, inkább egy-két évtized múlva.
Mindehhez arra van szükség, hogy sok tízezer, sőt inkább sok millió ember adatait tudjuk elemezni, mert minél több egyéni adatsorunk van, annál pontosabbak az ismereteink és annál pontosabb előrejelzést tudunk adni. Hamarosan az életünk útvonaltervezésére is lehetőségünk lesz. Mennyit aludjak, mennyit jógázzak reggel, mit egyek a nap során és hány részletben, mikor tartsak tízperces szünetet a munka során, mit tegyek ahhoz, hogy kevesebb stresszt éljek meg? Mind olyan kérdés, amelyekre az egyéni részletes adatmegosztások elemzésével kidolgozott algoritmusok adnak választ.
Ön megadná a digitális ikertestvére adatait elemzésre? És ha ezen múlik tíz év múlva a gyógykezelésének sikere? Vagy a gyermeke egészsége?
Ezek már nem elméleti kérdések, hiszen a jövő már itt van, ahogy ezt a magyar innovációs díjak is jelzik. A fent említett mérések és adatgyűjtések mindegyikére van már elérhető lehetőség, hazánkban az egyik legfontosabb adatgyűjtő platform, az EESZT – Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működik, felhasználási területe és az elérhető adattartalom egyre bővül. És bár ma még Európa többi országához képest lemaradásban vagyunk az adatgyűjtések és adatmegosztások terén, a lehetőségek alapján csak rajtunk múlik, hogy élünk-e a kezünkben lévő megoldásokkal.
Budapest, 2020. július 5.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető