A Pannon Egyetem három kutatójával közös adattudományi elemzésünk világít rá a COVID-19 megbetegedési és halálozási adatainak világszintű összefüggésére öt nagy tényezőcsoporttal:
– a turizmussal és kereskedelemmel,
– az infrastruktúrával és digitalizációval,
– az üzleti élet és az infokommunikációs technológia fejlettségével,
– a szabályozással és korrupcióval, valamint
– a protekcionizmussal.
Célunk az volt, hogy a társadalmi-gazdasági mutatók széles körét figyelembe véve mutassunk ki számszerű összefüggéseket a lehető legnagyobb földrajzi kiterjedtséggel, és rávilágítsunk azokra a változókra, amelyek a legjobban befolyásolják országonként és földrészenként a COVID-19 megbetegedési és halálozási adatait, valamint ezek kezdeti időbeli változásait. Ennek érdekében kiterjedt adatkészletet elemeztünk, amely a Világbank Csoport GovData360 és TCdata360 platformjának 1159 előre feldolgozott mutatóját, valamint 8 hivatalosan jelentett COVID-19 adatot tartalmazott 138 országból.
A vírus megjelenését mérő mutatók szoros összefüggésben vannak az idegenforgalommal és kereskedelemmel, különösen a hosszú termelési láncokkal jellemzett szabadkereskedelemmel, ami Amerikára és Európára jellemző leginkább. Legnagyobb szerepet a légi közlekedés játszik a járvány terjedésében, ami hangsúlyosan nem pusztán a turizmust jelenti, hanem most már nagyobb mértékben a termeléshez szükséges folyamatos áruszállítást, amit jól jellemeznek az export és import mutatói. Ennek jelentősége ma változatlanul fennáll az újabb mutációk és fertőzési hullámok idején.
A protekcionizmus hasonló erővel jelenik meg ellenkező oldali tényezőként, amely jellemzően Ázsiában adódik hozzá a termelési láncok hosszúságának korlátozásával a járványkezelés sikerességéhez. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az utóbbi évtizedekben lezajlott változás, amely a világ termelési központjává tette Ázsiát és különösen Kínát, a járványkezelésben is előnyhöz juttatta őket Európával és Amerikával szemben.
A digitális fejlettséggel kapcsolatos változók a légi közlekedéssel hasonló mértékben befolyásolják a járvány terjedését, illetve annak lassítását. A rögzített szélessávú előfizetések 100 főre vetített száma és az online kreativitás mutatják a legerősebb pozitív összefüggést az egymillió főre eső halálozások számával, ami arra utal, hogy a fejlettebb országok jelentősen magasabb haláleseteket jelentettek.
Az infrastruktúra részeként a rossz vízminőség szoros összefüggéssel jelentősen rontja a járvány elleni védekezés eredményességét, rámutatva a személyes higiénia és a kézmosás jelentőségére.
Az infokommunikációs technológia és az üzleti élet hatása közvetlenül az adatalapú elemzések, az algoritmusokat használó előrejelzések, valamint a célzott beavatkozásokat támogató innováció ösztönzése és finanszírozása terén jelentkezik előnyként. Korábbi elemzések szoros összefüggést mutattak a robotizáció mértéke és az egymillió főre jutó halálozási adatok között.
A társadalom működési szabályai önálló befolyásoló tényezőcsoportot alkotnak a kormányzás minőségével és jellegzetességeivel, aminek része a korábbi bejegyzésekben már bemutatott pozitív hatású önkormányzatiság és szubszidiaritás vagy a negatív hatású, az emberközpontúságot is torzító korrupció jelenlétének mértéke.
A földrészek között jelentős különbségek vannak a mutatócsoportok befolyásoló erejében, amelyek közül Európa számára a legkedvezőtlenebb eredmény, hogy Afrika mellett itt a legerősebb a korrupció hatása a covid-adatokra. Ugyanakkor más régióktól eltérően az ázsiai országok jelentései többnyire az infokommunikációs infrastruktúra, a digitalizáció és a protekcionizmus jellemzőihez kapcsolódnak.
Budapest, 2021. február 11.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető