A tudományos kutatások világa óriási versenyterület, amely jellegét tekintve folyamatos publikációs és forrásszerzési világbajnokság, különböző ligákra osztva. Az ebben való részvétel az egyetemeken, különösen az egyetemi klinikákon dolgozók számára a mindennapos munka feletti tevékenység, már-már őrült hajsza. Amiből időről időre ki kell lépni, a feszültséget le kell vezetni. Vannak olyan szerzők, akik szokatlan tudományos közleményeket jelentetnek meg, ilyenek például azok, amelyek a Karácsony egészséggazdaságtani elemzésével foglalkoznak.
Egy korábbi tanulmány szerzői így indítják közleményüket: „Az egészségügyi közgazdászok ideológiailag ellenzik a komolytalanságot. Tudomásunkra jutott, hogy egy évente megrendezett, kvázi-vallásos ünnepet néhány éve anélkül tartanak, hogy a költséghatékonysági elemzés szigorúságának alávetették volna. A gazdasági racionalizmus e komor napjaiban egy ilyen mulasztás lelkiismeretlenségre vall. Az ajándékokra és csomagolópapírra, csillogásra és pulykára költött pénz jelentős alternatív költséget jelent, amelyet jobban el lehetne költeni a nemzet egészségügyi ellátásának javítására.”
Munkájukban arra a határozott következtetésre jutottak, hogy semmilyen adat nem támasztja alá, hogy a karácsony bármilyen gazdasági előnnyel járna. Az örök élet értékét azonban figyelmen kívül hagyták.
Más szerzők meggyőző érveket sorakoztatnak fel amellett, hogy az előnyök és ártalmak egyensúlyát tekintve a karácsony korántsem biztos, hogy költséghatékony.
Egész sor olyan veszélyforrást emelnek ki, ami jelentősen károsíthatja egészségünket.
Kezdjük a karácsonyi üdvözlőlapokkal. 1876-ban egy fiatalember nagyméretű, ünnepi kártyákat festett „főként élénkzöld színekkel”. Akut arzénmérgezést kapott, mert az általa használt festék a Scheele’s Green volt, amely réz-hidrogén-arzenid alapú.
Mi a helyzet azokkal, akik felakasztják a karácsonyi díszeket? Nyilvánvalóan fennáll a lehetőség, hogy leesnek a létrákról vagy a tetőkről, amikor a fantasztikus karácsonyi fényárban úszó díszítéssel teszik fel.
A fénykibocsátó diódás izzók, az éles hegyű konfetticsillagok, a karácsonyfa alakú díszek és az ezeket tartó fémkapcsok minden évben utat találnak a kisgyermekek hörgőibe és garatába.
A karácsonyfák, fenyőfák allergiás reakciót válthatnak ki bőrgyulladást okozva – újabb forrása a speciális karácsonyi ártalmaknak.
Mi a helyzet a túlevéssel? Egy brit orvosi lapban megjelent példa karácsonyi puding receptjét említi 1946-ból, amivel szerintük akár embereket lehet ijesztgetni az egy főre jutó közel 10.000 kalóriányi adagjával. Mi magyarok sem maradunk le ettől a halászlé, töltött káposzta, rántott hal és bejgli ételsorunkkal. A korabeli orvosi cikkben megjegyezték, hogy ” az elme nyugalomban gazdagodik egy ilyen étkezés után” – na igen, mert így minden véráramlást, amit csak tudtunk, az agytól az emésztőrendszer felé tereltünk, aminek eredményeként az emberek félkómába kerültek (lásd kajakóma).
A lakmározásnak vannak más következményei is. Az egyik legérdekesebb példa, amikor a varsói Országos Közegészségügyi Intézet és az Országos Higiéniai Intézet közös fogadásán étkező 97 embernél a karácsonyi salátától gyomor-bélhurut alakult ki.
Túlzott alkoholfogyasztás? Létezik az úgy nevezett ünnepi szívszindróma, ami azt az esetet írja le, amikor sok alkoholos ital rövid idő alatti megivása hirtelen fellépő pitvarfibrilláció kialakulásához vezet.
Végül, mi a helyzet az ajándékokkal? Kaphatsz bombasztikusnak szánt furcsa ajándékokat, például hörcsögöket, amelyekről kiderül, hogy allergiás vagy a szőrükre.
A tanulmányok által mutatott tudományos görbe tükör nem szabad, hogy elriasszon bennünket a vidám és felszabadult ünnepléstől, értelmezzük csupán a szokásos óvatosságra intésként.
Békés, Áldott, Szeretetteljes Karácsonyt és Egészségben Gazdag, Boldog Új Esztendőt Kívánok!
Budapest, 2021. december 22.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető