Képernyőidő vagy életidő?

Ahogy a mondás is tartja, carpe diem, vagyis élj a mában! Sajnos ebben a rohanó világban az emberek a napjuk nagy részét offline módban töltik. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincsenek jelen a social média világában, hanem azt, hogy nincsenek jelen a pillanatban. Ez a folytonos görgetés pedig nagyban befolyásolja az emberek koncentrációs-, kommunikációs képességeit és mentális egészségüket is. Mivel az okostelefonok már a mindennapjaink szerves részét képzik, elképzelhetetlen lenne nélkülük az életünk. Viszont a sok segítség mellett amelyet a készülékeinktől kapunk, érdemes a mérleg másik oldalát is megnézni, és megvizsgálni a negatív hatásaikat is. Egy Ausztrál kutatásban kimutatták, hogy a magasabb képernyőidő, vagyis a telefonhasználattal töltött órák, kapcsolatban vannak a depresszió, szorongás és alvás minőség romlásával is.

Íme néhány adat amely kizökkenthet a folytonos görgetésből!

  • Egy átlagos ember napi 4 óra 37 percet tölt a telefonján. Ez évente több mint 100.000 perc ami nagyjából 70 napnak felel meg, vagyis elmondhatjuk, hogy az évünk 19%-át a telefonunkon való görgetéssel töltjük.

  • Generációkra lebontva a Z generáció napi 6 óra 5 percet, míg egy Milleniál 4 óra 36 percet és egy Baby Boomer 3 óra 31 percet tölt a telefonján. Itt már láthatóvá válik a generációk közötti különbség a képernyőidő tekintetében. A telefonozással töltött időt azonban nagyban befolyásolja a generációban leggyakrabban használt appok jellege is. A Z generáció napi 2-3 alkalmazást használ ezek főként a TikTok, Instagram és a Youtube. Ellenben a Milleniálok 5-6 alkalmazást használnak amelybe beletartozik a Facebook, Twitter, Pinterest is. A Facebook a fiatalabb generáció körében kezdi elveszíteni a népszerűségét, a Gen-Z 36%-a használja, ellenben a Baby Bommerek 96%-a rendszeresen görget az alkalmazásban.

  • Az emberek 51,8%-a az unaloműzés miatt használja a telefonját, és a social mádia felületeket.

  • Naponta nagyjából 58-szor vesszük kezünkbe a telefonunkat, és nézünk meg rajta valamit. Gyakran nem is tudjuk miért emeljük fel a készüléket, szinte már megszokásból történik a mozdulat. Ezen kívül ezek a gyakori kézbe vételek hozzájárulnak az unaloműzés miatti úgynevezett „doomscrolling„-hoz amely nagyban megemeli a napi képernyőidőnket.

Mit tehetsz ha sokat használod a telefonod?

  • A legtöbb készülék már rendelkezik az alkalmazások korlátozása funkcióval. Ezt könnyen beállíthatjuk a telefonunkon, és megadhatjuk, hogy mennyi idő az amit az adott appon tölthetünk. Ha elértük a napi limitet a készülékünkön nem fogjuk tudni megnyitni az alkalmazást. Ezt érdemes lehet beállítani, és esetleg jelszóval levédeni, hogy minél több lépéssel tudjuk csak újra használni az adott alkalmazást. Azonban fontosnak tartom megemlíteni, hogy a kapcsolattartó alkalmazások korlátozásával óvatosan bánjunk, nehogy véletlenül ne tudjuk elérni a hozzátartozóinkat amikor szükségünk lenne rájuk.

  • Kapcsoljuk ki azoknak az alkalmazásoknak az értesítéseit amelyeket nem kapcsolattartásra használunk! Ilyenek például a játékok, pontgyűjtő alkalmazásások, TikTok, Pinterest és egyéb social média felületek. A legtöbb app az alapbeállításoknál a push értesítést kapcsolja be, ami azt jelenti, hogy a lezárt képernyőnkön meg fog jelenni az értesítés. Ez a felhasználókat arra ösztönzi, hogy kézbe vegyék a telefont és megnézzék az adott alkalmazást. Ez a telefon felvétel nagyban hozzájárulhat a további görgetéshez, ami szintén tovább növeli a képernyő időt.

  • Ha ezek a beállítások sem segítenek a képernyőidő csökkentésében, távolítsuk el a főképernyőnkről ezeket az alkalmazásokat vagy pedig töröljük le őket a készülékünkről. A törlés nem jelenti az adatok végleges eltávolítását, a fiókunk megmarad és bármikor vissza tudunk lépni oda amikor arra szükségünk van.

Digitális detox, avagy miért érdemes kevesebbet telefonozni?

A digitális detox jelentése a telefon és social média használat csökkentésére irányul. Több cikk is foglalalkozik ezzel a témával és a pozitív hatásaival. Egyet kiemelve a sok közül melyben 31 felnőtt vett részt és a digitális detox hatásait vizsgálták. A felmérésben a telefon használat redukciójának hatását vizsgálták a mentális egészségre, stressz szintre, alvásminőségre és a társas kapcsolatokra. A résztvevők két héten keresztül napi maximum 30 percet használhatták a mobil készüléküket. Fontos volt az, hogy ne redukálják le teljesen a közösségi média felületek használatát mivel ez szorongáshoz vezethetett volna. A kutatás kezdeti szakaszában 2 hétig felmérték a résztvevők mobil használati szokásait, majd 2 hét detox időszak következett, és utána pedig 2 hét szabad használat volt engedélyezett.

Az eredmények szerint amikor a résztvevők kevesebb időt töltöttek a telefonjaik előtt, jobb volt az alvásminőségük és könnyebben el tudtak aludni. Emellett a detox alatt a résztvevők stressz szintje is jelentősen csökkent. A kutatók azt feltételezték, hogy a telefon használat csökkentése szorongást és depressziót fog okozni, ezzel ellentétben a legtöbb résztvevő élvezte ezt az időszakot. A résztvevők kezdetben nehéznek találták a 30 perces limitet, és a kutatást követően ezért inkább a mindennapi életben egy 45-60 perces korlátozást tartanának életszerűnek.

Az Aranyhaj elv

Az Aranyhaj elv az Aranyhaj és a három medve című meséből ered. A történetben Aranyhaj egy fiatal lány aki 3 különböző zabkását kóstol meg. A tapasztalatai alapján rájön, hogy sem a túl meleg sem a túl hideg zabkását nem szereti, inkább a langyosat preferálja.

A történet rávilágíthat arra, hogy próbáljuk meg mindig az arany középutat megtalálni az életben, ezzel együtt a telefon használattal is. Fontos a számunkra megfelelő egyensúly kialakítása a mentális egészségünk megőrzése érdekében. Vagyis nem kell teljesen elhagynunk az okos eszközeink használatát, csak próbáljuk meg a számunkra legmegfelelőbb képernyő idő beállítását és fenntartását.