Több, mint ezerféle ilyen készülék létezik, amelyek egyik része digitális, a másik analóg. Mindegyik tartalmaz mikrofont és elemeket, valamint egyre gyakrabban beépített számítógépes technológiát is. Emellett van bennük erősítő és hangszóró, típustól függően, egyedi jellegzetességek szerint képesek kiszűrni vagy blokkolni a háttérzajokat, zajos környezetben csökkenteni az erősítést, és lehet az egyik vagy mindkét fülben viselni. A hallókészüléket, amely egy új tanulmány eredményei szerint minimálisan invazív, költséghatékony kezelést jelent a demencia megelőzésében hallásvesztés esetén.
A nagyszabású, az Egyesült Királyságban végzett megfigyeléses vizsgálat kimutatta, hogy halláskárosodásban szenvedő embereknél 42%-kal nagyobb a demencia kockázata, mint hallásproblémával nem küzdő társaiknál. Emellett nem volt megnövekedett kockázat azoknál a halláskárosultaknál, akik hallókészüléket használtak.
A Lancet Public Health online folyóiratban április 13-án megjelent tanulmány a Lancet Bizottság 2020-as demenciáról szóló jelentése nyomán készült, amely szerint a halláskárosodás a világ demencia-eseteinek mintegy 8%-ához köthető. A vizsgálathoz a kutatók 437.704 személy (54% nő; átlagos életkor a vizsgálat kezdetén 56 év) longitudinális adatait elemezték a UK Biobankból. A kohorsz nagyjából háromnegyedének nem volt halláskárosodása, egynegyedének valamilyen szintű halláscsökkenése volt, és ezen egyének 12%-a használt hallókészüléket.
A hallókészülék használatának demencia-megelőző hatása megfigyelhető volt a demencia összes okára és az ok-specifikus demencia altípusaira, beleértve az Alzheimer-kórt, a vaszkuláris demenciát és a nem Alzheimer-kóros, nem vaszkuláris demenciát.
Az adatok arra is utalnak, hogy a hallókészülék használata által nyújtott védelem a demenciával szemben nagy valószínűséggel a hallókészülék közvetlen hatásaiból ered, nem pedig olyan közvetett hatások elkerülése révén, mint például a társadalmi elszigeteltség, a magány és a rossz hangulat.
Az eredmények rávilágítanak a hallókészülékek korai használatának sürgős szükségességére, amikor az egyénnek hallásproblémái jelentkeznek, mivel a halláskárosodás kezelése ígéretes módja a demencia kockázatának csökkentésének.
Összességében ez a tanulmány és a hasonló kutatási eredmények azt jelzik, hogy az agy egészségének megőrzése és foglalkoztatása csökkenti a demencia kockázatát.
Budapest, 2023. május 11.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető