Az európai országok a COVID-19 járvány első sokkját követően arra jutottak, hogy lakosaik egészségéért többet kell tenniük, amit szorosabb és magasabb szintű együttműködéssel tudnak megvalósítani. Emellett arra is rájöttek, elsősorban az északi országok határozott szerepvállalásának köszönhetően, hogy erős és korunk globális változásaihoz alkalmazkodó Európát csak egészséges emberekkel tudunk építeni.
Az elfogadott rendeletek szerint fokozatosan egységessé váló európai egészségügy egyik kulcseleme az a digitális ökoszisztéma, amely közös adatteret teremtve nemcsak a határon átnyúló szolgáltatásokat támogatja, hanem a kutatás-fejlesztés és innováció alappillérévé válik. A már zajló egységesítés a modern, egyre inkább személyre szabott gyógyítás alapvető építőelemeit teremti meg.
Az épülő közös egységes adattér lehetővé teszi az egészséggel kapcsolatos információk teljes körű cseréjét, egységes gyűjtését, kezelését és felhasználását, amelyet egységes, standardizált informatikai infrastruktúra alapoz meg.
Mindennek három kulcseleme van, amelyeket a közös ökoszisztéma kialakítása során kiemelten kezel az Unió és a tagországok.
1. Az egészségadatok jogi szabályozása, irányelvei és standardjai témakörön belül az adatvagyon jogi és etikai kereteinek megteremtése az elsődleges feladat.
A tényeken alapuló jogi és etikai keretek szerepe az egészségadatok használatának és hasznosságának megalapozása, szabályozva az adatok titkosságát, megosztását, elsődleges és másodlagos használatát kutatási és nem kutatási célokból. Rendelkezik a biztonságosságról és az adatvédelemről, lehetővé téve az adatok személyes és közösségi hasznosítását, amely új technológiák bevezetésének és működtetésének alapja is.
A kialakításra kerülő jogi kereteknek kellően rigorózusaknak kell lenniük ahhoz, hogy egyértelmű irányelveket adjanak, ugyanakkor annyira rugalmasaknak kell maradniuk, hogy időről időre megújíthassák, válaszul a technológia dinamikus fejlődésére.
Cél az intenzívebb európai adatmegosztási gyakorlat kialakítása, a nagyobb adatbiztonság elérése, valamint az adatokba vetett bizalom erősítése.
Működő jó példák:
A HMA EMA (Heads of Medicines Agencies és European Medicines Agency) Joint Big Data Taskforce értékelte a big data elemzések törzskönyvezési és etikai megfelelőségét. Célként tűzte ki, hogy növelje az egészségadatok egységesítésének, minőségének, megosztásának és használatának jogi és etikai átláthatóságát.
Nemzeti Digitális Ellátási Törvény 2019 december
Svájc Nemzeti Digitális Ellátási Törvénye rendelkezik az EHR-ek (Electronic Health Record), mobil applikációk és egészségadatok felügyeletéről, annak érdekében, hogy összehangolja a kantonok biztonsági és titkosítási politikáját. Biztosítja, hogy a páciensek biztonságosan férjenek hozzá a rögzített adataikhoz.
Források: https://strategy.digitaldialog.swiss/aktionsplan, https://www.edi.admin.ch/edi/de/home/dokumentation/medienmitteilungen.html.msg-id-77412.html
Finnország törvénye az egészségügyi és szociális adatok másodlagos használatáról, amelynek célja, hogy elősegítse a személyes szociális és egészségügyi adatokhoz való hatékony és biztonságos hozzáférést. Rendelkezik ezen adatok kezeléséről, felügyeletéről, valamint felülvizsgálatáról, emellett a kutatásokban, elemzésekben és fejlesztési programokban való alkalmazási lehetőségekről. A másodlagos cél, hogy garantálja az egyének törvény szerinti igényeit és jogait, valamint szabadságát a személyes adatok kezelése során.
Forrás: : https://stm.fi/en/secondary-use-of-health-and-social-data
2. A biztonságos és jövőálló informatikai infrastruktúrának biztosítania kell az adatok gyűjtését és megosztását, valamint a korszerű egészségügyi eljárásokat lehetővé tevő új technológiákat. Mindebben az informatikai architektúra és kapacitás játszik kulcsszerepet.
A jól meghatározott egészséginformatikai architektúra és rendszer elegendő számítási kapacitással, sávszélességgel és elérési hálózattal rendelkezik ahhoz, hogy komplex folyamatokat és adatokat kezelhessen, beleértve a felhőalapú rendszerek felé való kapcsolatot.
A világosan meghatározott architektúra biztosítja a szükséges digitális szolgáltatásokat, beleértve az információs és általános könyvtárakat és terminológiai modelleket, amelyek például az országok és rendszerek közötti interoperabilitást támogatják.
Közös informatikai architektúra kerül kifejlesztésre meghatározott standardok bevezetésével együtt, beleértve a felhőalapú rendszerekben lévő adattárakhoz való kapcsolatot. Fejlett számítási kapacitás és sávszélesség szükséges a komplex operációs feladatok optimális sebességgel történő menedzselésére, valamint a növekvő adatmennyiség tárolására és feldolgozására.
Az interoperabilitás és adatmegosztás az architektúra központi feladata, amelyet a különböző rendszerekkel kialakított informatikai kapcsolat biztosít – standardizált egyedi személyes „egészségazonosítók” használatával az egyes egészségügyi és egyéb rendszerekben, egyértelmű szabályokkal kezelve az etikai és titkossági szempontokat.
Cél a könnyebb adatmegosztás és adatösszeköttetés megvalósítása, amely jobb adatminőséghez és könnyebb hozzáférhetőséghez vezet.
Működő jó példák
Dán egyedi személyes egészségazonosító: Dániában az egyedi személyes egészségazonosítót minden újszülött megkapja a születésekor a biztonságos online azonosítóval (web-ID) és az online EHR-hez való hozzáféréshez. Az azonosító összeköti az egyén adatait a 15 interoperábilis EHR rendszer valamelyikével, és értesíti a pácienst emailben, ha egy egészségügy szakember megnézi az adatait. Az egészségügyi szakembereket pénzügyileg ösztönzik az azonosító használatara, és emellett központilag finanszírozott technikai támogatást biztosítanak számukra.
A NorthShore University informatikai és EHR rendszere: kifejlesztettek egy jól áttekinthető informatikai stratégiai és architektúra tervet az egyedi informatikai rendszerek tapasztalatai alapján, hogy egységes integrált megoldást dolgozzanak ki.
Forrás: https://www.ifap.ru/library/book476.pdf
3. Magas minőségű és hozzáférésű adatforrások működtetése annak érdekében, hogy gyűjtésre és összekötésre kerüljenek a szükséges információk az egészségügyi szolgáltatások új technológiák által támogatott fejlesztéséhez, személyre szabásához és optimalizálásához.
Kulcsszerepet ebben a regiszterek és genomikai adattárak játszanak.
Cél elérni minden európai országban, hogy magas minőségű és hosszú időtávot felölelő adatforrások álljanak rendelkezésre részletes és mély egészségadatsorok biztosítására, amelyek lehetővé teszik az egészségügyi ellátás személyre szabását egyénekre vagy populációs kohorszokra. Az adatoknak túl kell nyúlniuk az egészségügyi szegmensen annak érdekében, hogy teljes körű képet biztosítsanak, pl. földrajzi, társadalmi-gazdasági, eredményességi témák szerint. Az adatforrások interoperábilisak, hogy az adatok használatának szélességét, mélységét és hatékonyságát biztosítsák. Ehhez nemzeti és nemzetközi együttműködések teszik lehetővé a teljeskörű információcserét.
Cél a jobb minőségű adatok széles körű elérhetősége, valamint az adatkörök szélességének és mélységének fokozása.
Működő jó példák:
A Genomics England 100.000 Genomes genetikai teszteredmények tárhelye, amely lehetővé teszi a különböző személyre szabott és génterápiák megvalósítását. Az adatbázist 2012-ben hozták létre és 2018-ban rögzítették az utolsó páciensadatot. Célja új tudományos felfedezések és orvostudományi ismeretek feltárásának támogatása, valamint fejlett diagnosztikai módszerek lehetővé tétele.
Forrás: https://www.genomicsengland.co.uk/about-genomics-england/the-100000-genomes-project/
Az Észt Biobankot 2000-ben hozták létre. Célja, hogy az észt lakosság egészségéről és génállományáról információkat gyűjtsön, tanulmányozza ezt a kohorszot mind genetikai, mind egészségügy szempontból, valamint hasznosítsa az adatokat a nemzeti egészségi állapot javítására. 2018-ban az első biobank résztvevők elkezdték megkapni a saját genetikai riportjukat.
Forrás: https://genomics.ut.ee/en/access-biobank
Budapest, 2020. augusztus 31.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető