Úgy tűnik – egy kutatás alapján -, hogy a mindfulness alapú kognitív terápia hatásosabb depresszió esetén, mint a kognitív viselkedésterápia. Ráadásul takarékosabb is!
Mivel sok a páciens és kevés a szakember, ezért egyre fontosabbak a self-help, azaz önsegítő módszerek. A nem súlyos depresszióval küzdő emberek ilyenkor általában kapnak egy könyvet vagy digitális anyagot, aminek a segítségével elvégzik a napi gyakorlatokat. Persze nem kell teljesen egyedül végigcsinálniuk a terápiát, hiszen van elérhető szakember, akihez fordulhatnak, ha szükségét érzik.
CBT-SH és MBCT-SH?
Az első rövidítés a kognitív viselkedésterápiára utal (az SH a végén a self-help), amit már régóta hatékonyan használnak depresszió és szorongás kezelésére. Alaptétele szerint a viselkedést és az érzelmeket nagymértékben befolyásolja az, ahogyan a személy a világot önmaga számára megalkotja. A viselkedés és az érzelmek tehát szoros összefüggésben vannak mély, gyakran nem tudatos hiedelmekkel, amelyeket gyermekkorban sajátítunk el. A módszer célja a problémákat fenntartó gondolkodási sémák és viselkedés megértése illetve megváltoztatása, valamint a megküzdő stratégiák és a problémamegoldó technikák elsajátítása. (Forrás: abcterapia)
A második rövidítés a tudatos jelenlét/mindfulness alapú kognitív terápiára utal, aminek használata viszonylag újkeletű a pszichiátriában, pszichológiában. A „tudatos jelenlét” olyan speciális figyelmi állapotot, amely a jelenre fókuszál, növeli a mentális folyamatokkal kapcsolatos tudatosságot, a gondolatok kíváncsi megfigyelését és elfogadását javasolja. A standard kognitív terápiától eltérően nem akarja megváltoztatni az emocionális distresszt kiváltó negatív gondolatokat, hanem az azoktól való távolságtartásra bátorít. Fő üzenete az, hogy a depresszióban, szorongásos állapotokban megjelenő negatív gondolatok pusztán tudattartalmak, amelyek lehet, hogy igazak, de lehet, hogy nem: de semmiképpen sem azonosak a személlyel. (Forrás: Magyar Pszichiátriai Társaság)
A kutatás
A kutatásban 410 személy vett részt, mind olyanok, akik enyhe, nem súlyos depresszióval küzdöttek. A pácienseket véletlenszerűen rendelték a kettő közül valamelyik önsegítő terápiához, amihez speciális könyveket és gyakorlófüzeteket kaptak. Hat 30-45 perces foglalkozást javasoltak a résztvevőknek, illetve képzett szakemberek segítették őket a terápiában.
A terápia megkezdése előtt, valamint a 16. és a 24. hét után kérdőív segítségével mérték fel az állapotukat. Ezek pedig jelentős különbséget mutattak a kétféle terápia sikerességében a mindfulness javára. Ráadásul 631 dollárt is spóroltak vele páciensenként a CBT-hez képest. Ez azért volt így, mert a mindfulnesst gyakorlók kevesebbszer vették igénybe a szakember segítségét.
Ez még persze csak egy kisebb kutatás. Ahhoz, hogy tényleg bebizonyosodjon az önsegítő MBCT hatása még több bizonyítékra lesz szükség. Mindenesetre az eredmények biztatóak.
És ha nem küzdünk kifejezetten depresszióval, akkor is érdemes elmélyedni a mindfulness technikáiban, például elkezdeni meditálni vagy ahhoz hasonló állapotot előídéző meditatív tavékenységet végezni.
Nógrád, 2023.06.02.
Mózer-Zima Katalin