A fizikai fittség csökkenti az Alzheimer kór kockázatát. Ezt eddig is tudtuk, de a legfrissebb jó hír az, hogy ez nem egy „mindent vagy semmit” összefüggés, hanem még a legalacsonyabb fokú kardiorespiratikus fittség is ad egy kis védelmet ez ellen az egyébként gyógyíthatatlan betegség ellen. Ez már a sokadik érv a mozgás mellett, és nem baj, ha csak kevesebbre jut időnk.
A vizsgálat 61 év feletti alanyainak adatiból az látszik, hogy bár van különbség a fittebb és kevésbé fittebb „veteránok” között, már a kevésbé fittebbek is védetebbek a demenciától, mit azok, akik egyáltalán nem mozognak. A nagyon fittek pedig jelentős védelmet élveznek.
Sokszor úgy vagyunk a mozgással, hogy ha nem tudjuk rendszeresen csinálni, vagy csak kevésre jutna időnk, inkább bele se kezdünk,
pedig nagyon kevés idő alatt is csodákat tehetünk fizikai fittségünkkel.
A demenciánál a kardiorespiratikus állóképességnek van jelentősége. Ez a képesség azt mutatja meg, hogy a szívünk, tüdőnk és az izmaink mennyire jól tudnak együttműködni, amikor hosszabb ideig mozgunk – azaz hogy mennyire hatékony a kardiorespiratikus rendszerünk, mennyire vagyunk fizikailag fittek és egészségesek. Van jó pár nagyon egyszerű gyakorlatsor, amivel remekül lehet növelni ezt a fajta állóképességünket. Ezek a feladatok zsírt égetnek, izmot építenek és megdolgoztatják a szívünket.
A Healthline cikke alapján bemutatunk párat ezek közül. Mindegyiket legalább egy percig érdemes csinálni, és 30 másodperc szünetet beiktatni közéjük.
Sarok- és térdemelés
Jumping jack
Oldalra ugrás állva
Oldalra urgás hajlított térdekkel
Guggolásba ugrás
Burpee (magyarosan a nagyütemű fekvőtámasz)
Egyéb kardiorespiratórikus fittséget javító mozgásformák:
futás, úszás, biciklizés, tánc, boksz, aerobik és hasonló tornák, bármilyen aktív sport.
Mózer-Zima Katalin
Nógrád, 2022. 04. 01.