Három éve meghívtak a Pannon Egyetemen egy karbantartási konferenciára, ahol a bevezető előadásom egy gondolata volt a sejtszintű karbantartás. Arra hoztam különleges példaként, hogy a jövő itt van, megérkezett a mindennapjainkba. Az elmúlt néhány évben elért eredmények azt mutatják, hogy ma már egy külön konferenciát érdemes erre a témára szervezni. Összefoglaló tanulmány is született arról, hogy a szívinfarktus felismerésében és kezelésében milyen szerepet játszanak a nanoanyagok.
A WHO jelentése szerint 2019-ben közel 18 millió ember halt meg szív- és érrendszeri betegségekben, ami a világ összes halálozásának 32%-át tette ki, mint az összes betegség vezető halálozási oka. Magyarországon is ez a vezető halálok, egy közepes nagyságú megyeszékhely lakosságával megegyező embert veszítünk el így évente. A szívinfarktus kezelésének jelentős fejlődése mellet is még mindig sok betegnél alakul ki szívelégtelenség. Ezért újabb hatékony kezelésekre van szükség a szívsejtek programozott elhalásának gátlására és a helyi érképződés elősegítésére, hogy megállítsuk a visszafordíthatatlan szívizomkárosodás terjedését.
A nanoanyag-kutatás lehetőséget kínál a feladat molekuláris szintű megoldására, és lehetőséget nyújt a szívinfarktus megelőzésének, diagnózisának és kezelésének jelentős javítására, beleértve a nagy pontosságú beazonosítást, az érképződés serkentését, az immunrendszer egyensúlyának szabályozását, valamint a gyógyító micro-RNS-ek és őssejtek sejten belülre juttatását. A jövőben az olyan nanorészecskéket építhetünk sorozatban, amelyek a sejteken belülre szállítják a célzott javító gyógyszereket.
A tervszerű megelőző karbantartás teljes új értelmet kap.
Budapest, 2022. április 14.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető