A járvány kitörése óta napi 15-20 covidos tudományos közleményt futok át, amiből 2-3-at el is olvasok, emellett rengeteg érdekes és fontos hír jön szembe a neten. Tegnap délutáni a HVG beszámolója arról a francia kutatásról, amely szerint a karantén alatt átlagosan 2,5 kilót híztak ott az emberek. Legjobban a munkanélküliek és a legfeljebb középfokú végzettségűek.
Múlt hét elején a párizsi egyetemi kórháztársulás adott ki egy közleményt a klinikai vizsgálatuk előzetes eredményeiről, bemutatva, hogy a tocilizumab nevű, reuma gyógyítására törzskönyvezett immunterápia jelentősen javította a középsúlyos és súlyos COVID-19 betegek állapotát.
Még korábbi hír, hogy francia kutatók epidemiológiai megfigyeléseket követően számítógépes szimulációs, úgy nevezett in silico vizsgálatokat is alkalmazva azt a hipotézist állították fel nagyon részletes receptor szintű elemzésük nyomán, hogy a nikotin védelmet nyújthat a SARS-CoV-2 vírus elleni fertőzés súlyos következményeivel szemben.
Az európai járvány elején ugyancsak francia, fertőzőosztályon dolgozó kezelőorvos hívta fel a figyelmet, hogy az ibuprofen hatóanyagú fájdalom- és lázcsillapítók rontják a COVID-19-ben szenvedő fiatal, a fertőzés előtt egészséges betegek állapotát. Igaz, a tudományos vita még folyik, hogy kerülni kell-e az ibuprofent COVID-19 esetén vagy sem.
Honnan ez a sok francia eredmény, amikor az orvostudományi kutatások terén a tudományos közleményeik számában, összesített minőségében elmaradnak a brit, német és olasz kutatásoktól, nem is beszélve az ezen a területen egyértelműen éllovas Amerikai Egyesült Államokhoz képest? Igaz, víruskutatásban élenjárók, a HIV vírus egyik felfedezője az a francia Luc Montagnier, aki ezért orvostudományi Nobel-díjat is kapott. A Pasteur Intézet világhírű, annak idején, amikor az ELTE Immunológiai Tanszékén dolgoztam, kiemelt figyelemmel követtük a kutatásaikat. Azonban éppen az immunológiai kutatói gyakorlatból tudom, hogy a laboratóriumi kísérletek milyen messze vannak a megvalósuló orvosi kezelésektől. Tovább kerestem a lehetséges magyarázatokat arra, miért pont a franciák?
Az egészségügyi rendszerük sem tartozik Európa élmezőnyébe. A FutureProofing Healthcare összehasonlító platform Fenntarthatósági Indexe alapján erősen a középmezőnyt képviselik Spanyolország és Olaszország között a 14. helyen a 30 vizsgált ország közül. Ebben az elemzésben is látszik, hogy a nemzetközi élettudományi kutatási együttműködésekben jóval elmaradnak Németország mögött. Ugyanakkor a jövedelemfüggő egészségbeli különbségek náluk a legkisebbek Európában, és a várható élettartamot tekintve is elsők az olaszokkal, spanyolokkal, norvégokkal, svédekkel, luxemburgiakkal és svájciakkal együtt.
Mígnem rátaláltam az egészségobszervatóriumok – egészségmegfigyelő-központok úttörő intézetére, amit 1974-ben az Ile de France régióra hoztak létre. Célja kezdetektől fogva az egészségügyi és szociális ellátás területén a döntéshozatal támogatása információgyűjtés és -megosztás, elemzések és rendszeres jelentések révén a regionális egészségpolitika számára. Ma Franciaország minden régiójának van ilyen egészségmegfigyelő-központja, amely áthatja a teljes francia egészségügyet, népegészségügyet és közegészségügyet.
Az alapos és pontos megfigyelés az orvosi tudás egyik alapkészsége, és bár egyre több szó esik arról, hogy a gépi algoritmusok pontosabb diagnoszták, mint a szakorvosok, nagyon sok esetben a gépek egyelőre szóba sem jöhetnek. Különösen azokban az esetekben, amikor sokféle jelet kell egyszerre értékelni, amelyek jelentős része a betegellátásból nyert tapasztalatra épül és saját megélés alapú. Az ilyen orvosi megfigyeléstől a formalizált tudományos hipotézisig, majd a kutatási eredményben megfogalmazott eredményig hosszú az út. Időben is, erőfeszítésben is. Egy egész rendszernek, folyamatok egymásba fonódó sorozatának kell összehangoltan megvalósulnia ahhoz, hogy új terápiás eredményekig jussunk a megfigyelésekből kiindulva. Az egészségügyi adatvagyon robbanásszerű növekedése ellenére ezt a módszertant még alig használjuk az innováció támogatására, új kezelési megoldások kidolgozására vagy az egészségügyi rendszeren belüli fejlesztések elősegítésére. A rendszerezett adatgyűjtésen alapuló egészségmegfigyelő-központ mindezt rendszerezetten, jól nyomon követhetően támogatja, ezért is kezdeményezte az Innovative Medicines Initiative révén az Európai Unió és az európai gyógyszeripar közösen az európai Health Outcomes Observatories kidolgozását.
A közös európai modernizálási irányokat követve indítottuk el ’Az adat életet ment’ programot, melynek célja, hogy adatok gyűjtése, elemzése és személyre szabott alkalmazása révén jobb egészségtámogató és gyógyító megoldásokra hívja fel az ország lakosainak figyelmét, és olyan kutatási programokat valósítson meg, amelyekkel a tudomány és a lakosság képviselői közösen találják meg az új, eddiginél jobb eljárásokat és kezeléseket.
Budapest, 2020. május 7.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető