Bár van már olyan kutatás, amelynek eredményei szerint egyetemisták körében előnnyel jár az akciójátékok rendszeres gyakorlása, most kiderült egy friss felmérésből, hogy 16 éves kor alatt érdemes inkább óvatosnak lenni, különösen a háborús videójátékokkal. Az elemzések azt mutatják, hogy arra érzékeny gyermekeknél és serdülőknél súlyos ritmuszavar alakulhat ki az elektronikus játék okozta túlzott adrenalintermelés hatására. A súlyos esetek egy részében ismert volt a fiatalok szívbetegsége, míg másoknál nem volt korábbi jele a veszélyeztetettségnek.
Ez figyelmeztető adat arra, hogy az elektronikus játékokat nem tekinthetjük a nagyobb fizikai terhelést jelentő sportok biztonságos alternatívájának. Mi több, a veszélyes ritmuszavarokra való hajlam szűrésének és a kardiológiai sportorvosi vizsgálatoknak ki kell terjednie az e-sportra is.
A szívritmuszavarban szenvedő gyermekek és családjaik részletes felkészítése eddig a biztonságos fizikai aktivitásról és sportolásról szólt, most már ennek ki kell terjednie a biztonságos elektronikus játéktevékenységre is. Egyre több szakorvos számol be arról, hogy megjelentek azok az esetek, amikor jelentős érzelmi hatást kiváltó videójátékozás alatt jelenik meg a szívritmuszavar vagy szívmegállás.
A megerőltetést is újra kell gondolnunk mindennek fényében, s bár a videójáték alatti súlyos szívritmuszavar gyermekek és serdülők körében még ritkán fordul elő, a tapasztalatok és a felmérések azt mutatják, hogy egyre gyakoribbá válik.
Az intenzív videójátékozás kockázatait minden olyan esetben figyelembe kell venni, amikor fennáll a súlyos szívritmuszavar kockázata, valamint volt korábban meghatározatlan eredetű terheléses ájulás.
Budapest, 2022. október 13.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető