Ma már egyre több a virtuális. Ilyen lett az ételvásárlás világa is, ahol a virtuális térnek ma már ugyanakorra szerep jut, mint az élelmiszerboltoknak és az éttermeknek. Az ételrendelési alkalmazások egyre népszerűbb módját jelentik az élelmiszervásárlásnak. Ennek a kényelem mellett azonban hátrányos hatása is van, mivel a házhozszállítást biztosító ételrendelési alkalmazások használata igazoltan növeli a túlsúly és az elhízás kockázatát. Az ebből származó egészségkockázat-növekedés egyre jelentősebb, miután az ételrendelési alkalmazások használata az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt, az Egyesült Királyságban például másfélszeresére az utóbbi nyolc évben.
Ma még csak tanuljuk azt, hogy a különböző élelmiszer-alkalmazások miként változtatják meg a vásárlás és az étkezés módját. A legújabb kutatási eredmények azt mutatják, hogy az élelmiszer-választék bemutatási módja és az egyes információk helye, valamint a márkanév és az ételekről készült képek befolyásolják, hogy az emberek mit vásárolnak és fogyasztanak.
Az ételrendelési alkalmazásokban az étkezési lehetőségek és információk megjelenítésének megváltoztatása, valamint a kisebb adagok alapértelmezett beállítása egészségesebb választásra ösztönöz, ami 4-15%-kal csökkentheti a kalóriabevitelt, derül ki három új randomizált vizsgálatból.
Az alacsony kalóriatartalmú ételeket tartalmazó menüpontok és az alacsony kalóriatartalmú főételeket kínáló éttermek kiemelkedő elhelyezése egy ételrendelési alkalmazásban bizonyult a legígéretesebb megközelítésnek az egészségesebb táplálkozás ösztönzésére, ezt követte az kisebb adagút ételek elsődleges ajánlása, végül pedig a kalóriacímkék.
Az ételrendelési alkalmazások emberek millióit érik el, és segíthetnek az egészségesebb ételválaszték kiválasztásában, mégis nagyon kevés kutatás foglalkozott azzal, hogy mi az, ami működik az egészségesebb és táplálóbb ételek népszerűsítésében ebben a digitális környezetben.
A kutatás során kifejlesztettek egy teszt ételrendelési platformot, amely 21 éttermet és közel 600 étel- és italtételt tartalmazott. Összesen 23.783 olyan felnőttet vontak be a vizsgálatba, akikre jellemző, hogy ilyen szolgáltatásokat igénybe vesznek. A vizsgálatban arra kérték meg őket, hogy úgy válasszanak maguknak egy ételt, mintha valós ételrendelésről lenne szó.
A kutatás során három randomizált, kontrollált vizsgálatot végeztek el, amelyekben különböző, alacsonyabb kalóriatartalmú ételeket népszerűsítő ételrendelési lehetőségeket mutattak be a kontrollal szemben. Vizsgálták a kis adagméretek alapértelmezettként történő megjelenítését , a kevesebb kalóriát tartalmazó lehetőségek előtérbe helyezését és a kalóriacímkék alkalmazását.
Az első, kisebb adagokat alapértelmezettként népszerűsítő kísérlet esetében minden beavatkozásunk jelentősen csökkentette a kalóriavásárlást, és minden további beavatkozási elem növelte a hatásméreteket, amelyek a kalóriák 6% és 13% közötti csökkenését jelentették.
A második kísérletben az alacsonyabb kalóriatartalmú ételek kiemelten szerepelte, és az alacsonyabb kalóriatartalmú főételeket tartalmazó éttermi választék az étteremválasztó oldal tetejére kerültek. Az éttermek előtérbe helyezése hatékonyabbnak bizonyult, mint maguknak az élelmiszereknek az előtérbe helyezése, miközben valamennyi változtatás jelentősen csökkentette a kalóriavásárlásokat. A hatás mértéke a rendelésenként vásárolt kalóriák 6%-15%-os csökkenése között mozgott.
A harmadik kísérletben hétféle kalóriacímkét teszteltek. Ezek közül négynél megváltoztatták a betűméretet és a címke elhelyezését az étel mellett, kettő esetében a kalóriacímke megjelenítéséhez be- és kikapcsolható szűrőt alkalmaztak, egynél a rendelés összesített kalóriaértéke jelent meg a fizetés előtt.
A hét címkéből öt szignifikánsan csökkentette a megvásárolt ételek kalóriamennyiségét, rendelésenként 4,3% és 7,8% közötti mértékben.
A kalóriacímkékről kvalitatív kutatást is végeztek a közelmúltban. Kiderült, hogy hétvégén az emberek általában egyáltalán nem akarnak foglalkozni a kalóriatartalommal, mert inkább a kényeztetés érdekli őket, míg egy hétközi ebédnél ugyanazok az emberek nagyon is szeretnék,
A kutatásban megfogalmazott ajánlások szerint érdemes olyan szűrőt biztosítani, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a kalóriacímkék ki- és bekapcsolását, az ajánlott energiabevitelt étkezésenként érdemes megmutatni és nem csupán naponta, valamint a kalóriacímkék üzenetének vagy formázásának megbélyegző jellegét kerülni kell, pl. a piros betűket.
Ezeknek a vizsgálatoknak a segítségével kiderült, hogy jól célzott apró módosításokkal is komoly eredményeket lehet elérni az jobb egészség elérésben, ezúttal az ételrendelési alkalmazásokról mutatták ki, hogy kedvező hatásuk lehet az egészségesebb élelmiszerek beazonosításában és kiválasztásában.
Budapest, 2023. június 29.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető