A szűrővizsgálatok fontosságáról és a megelőzés elsődlegességéről régóta beszélünk, azonban jelentős előrelépést sehol a világon nem sikerült ebben elérni. Az egészségügy továbbra is inkább beavatkozásközpontú, nagyon keveset foglalkozik az egészséggel, és ezért sokkal inkább betegségügynek tekinthető. A technológia nyújtotta lehetőségek hoznak ebben változást, és teszik lehetővé, hogy az egészség valóban a középpontba kerüljön. Szerepet játszanak ebben az egyre nagyobb teljesítményű számítógépek, amelyekkel nagy és összetett adathalmazokat tudunk gyorsan feldolgozni, az egyre kifinomultabb adattudományi elemzési eljárások, amelynek révén új összefüggéseket tudunk feltárni és leírni, valamint az adatgyűjtési lehetőségeink jelentős gyarapodása a génszekvenálástól kezdve a környezeti jellemzőkön át a testen hordható eszközökig. Egy új tanulmány és annak következtetése jó példája annak, hogyan kerülünk közelebb a mindennapos egészségmegőrzéshez.
A kutatás során 1,1 millió olyan dániai nő kórtörténetét vizsgálták, akik 1978 és 2017 között egyszer vagy kétszer estek teherbe, és azt elemezték, hogy milyen szív- és érrendszerei hatásai voltak a terhesség során előforduló preeclampsiának.
A preeclampsia a terhesség 20. hete után fellépő magas vérnyomás, amely a vizeletben lévő fehérje túlzott mennyiségével párosul. A terhességek 6-8 százalékában fordul elő, és összefüggése a hosszú távú szívbetegség kockázatával már korábbról ismert jelenség.
A mostani kutatás szerint ezek a kockázatok a vártnál sokkal korábban, sokszor már 30 éves korban jelentkeznek, amikor a nőket legtöbbször nem vizsgálják még a szívbetegség jeleire.
Azok a nők, akiknél a terhesség alatt preeclampsia lép fel, a szülés utáni 20 éven belül majdnem kétszer nagyobb valószínűséggel szenvednek szívrohamot vagy agyvérzést, mint azok a terhes nők, akiknél ez nem fordul elő. A preeclampsia utáni kockázat megdöbbentően magas a szülés utáni első évtizedben, négyszer nagyobb a szívroham és háromszor nagyobb a stroke valószínűsége, mint a többi nőnél.
Mindezen eredmények nyomán a kutatók azt javasolják, hogy azok a nők, akik átestek a várandósságuk alatt preeclampsián, rutinszerűen ellenőrizzék a vérnyomásukat. Hiszen, ahogy fogalmaznak, mindenhová visszük magunkkal a kórtörténetünket. Ma az orvosok nagyon kis valószínűséggel kérdezik meg a gyermekes nőket sok évvel a szülés után, hogy volt-e náluk preeclampsia, sokkal inkább azt, hogy dohányoznak-e vagy a családjukban előfordult-e szívroham. A technológiai fejlesztések azonban két oldalról is növelik az anyák biztonságát. Egyrészt fokozatosan kerülnek bevezetésre az olyan intelligens orvosi dokumentációs rendszerek, amelyek beállított összefüggések – algoritmusok – szerint automatikusan megjelenítik azokat a tényezőket, amelyeket mindenképpen figyelembe kell vennie az orvosnak vagy az egészségügyi szakdolgozónak. A vizsgált esetben a preeclampsia mindig megjelenik, mint kiemelt kockázati tényező, különösen hangsúlyosan az annak idejét követő tíz éven belül, és az is mellette, hogy ellenőrizni kell a vérnyomást.
Másrészt a vérnyomás mindennapos ellenőrzése is egyszerűsödik, mert az okosórák egyre többféle szenzort tartalmaznak és kapcsolódni tudnak különféle egyszerűsített otthoni eszközökhöz, emellett egyre jobb algoritmusok adnak információt a mért jelek alapján a testünk működéséről. Így a vérnyomás változásait is lehet követni kényelmes és könnyen alkalmazható otthoni eszközökkel.
Budapest, 2023. február 2.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető