Sokszor érezhetjük úgy, hogy olyan dolgok történnek a világban, amelyek az ismert szabályokkal, szokásokkal és társadalmi működéssel nem magyarázhatóak. Ilyenkor gondolhatunk valami titkos történésre, működésre, vagy rá kell jönnünk, hogy új típusú problémák sokaságával szembesülünk. Óriási, mindent átható korszakváltásban élünk, évszázadok óta nem látott mértékű változásokkal, ami egyben a bizonytalanság időszaka, amikor az ördög gonosz problémák képében jelenik meg. Covid-járvány, klímaváltozás, űrszemét, fenntartható egészségügy, tudáskormányzás, mindegyikre igaz, hogy ördöginek vagy gonosznak nevezett problémák. Nézzük, mik a jellemzői egy gonosz problémának a covid-járvány példáján keresztül.
1. Nincs egyértelmű és véglegesnek tekinthető meghatározása és megfogalmazása.
Bár neve van mind a vírusnak, mind a betegségnek, a teljes megértéstől bő másfél év elteltével is távol vagyunk. Elérhető-e nyájimmunitás, kik lesznek védettek a fertőzéssel szemben, és mindezt mely mutánsok esetében? Kinek használ a harmadik oltás, és az milyen legyen? Hány éves kortól indokolt beadni a védőoltás? Milyen egyéni megelőző és védekező megoldások eredményesek? Kell lezárás újból? És maszkviselés? Csupa lényeges kérdés, amelyek egyikére sem tudjuk a választ.
2. Nem tudjuk, mikor van vége, mert nem ismerjük annak a helyzetnek a jellemzőit.
Itt a negyedik hullám, ráadásul a különböző országokban nagyon eltérő intenzitással. Sőt, egy-egy országban városonként és régiónként is eltér a fertőzés terjedése. Ahol most nem terjed vagy csak nagyon lassan a járvány, ott már vége van? Ott már nem lesz újra covid-megbetegedés? Valóban belesimul a többi koronavírus közé ez az új is? És, ha lesz napi egy-két-öt-tíz covid haláleset Magyarországon, az még járvány?
3. A megoldásai nem igazak vagy hamisak, hanem utólag jónak vagy rossznak bizonyulnak.
Amikor egy gonosz problémával kell megküzdenünk, az országok, a gazdasági szereplők és a közösségek különböző megoldásokat választanak a legyőzésére. Azonban egyik megoldásról sem bizonyítható előre, hogy igaz vagy hamis, csak utólag derül ki, hogy jobbnak vagy rosszabbnak bizonyult-e. Ha bezárjuk az éttermünket, megvédjük az alkalmazottainkat és a potenciális vendégeinket a fertőzéstől, de profitot veszítünk és munkanélkülivé tesszük az embereket. Országtól és támogatási politikától függően a munkanélküliség személyes válsággá válhat az amúgy is bizonytalan vagy nehéz helyzetben élő alkalmazottak számára.
4. A megoldásának nem létezik sem azonnali, sem végső tesztje.
A különböző helyeken és helyzetekben alkalmazott megoldásokat összehasonlíthatjuk mindenféle szempontok szerint, azonban nem tudjuk melyik a jobb és melyik a rosszabb. Ha a másik helyen és helyeztben alkalmaztuk volna az itteni megoldást, akkor ugyanaz lett volna a hatás? Nem tudjuk. A kérdésnek annak kellene lennie, hogy mindenki a legjobbat teszi-e, amit az adott körülmények között tenni tud.
5. Minden egyes megoldási kísérlete egyszeri művelet, amely jelentős hatással bír. Így a szükséges tanulási folyamat veszteségek és kudarcok árán valósítható meg.
Mivel nincs végső teszt és nincs összehasonlítható múltbeli példa, a szokásos és jól begyakorolt lineáris ok-okozati összefüggésekben való gondolkodás nem támogatja a tanulási és alkalmazkodási folyamat. Az adatalapú elemzések, az összetett adattudományi eszközökkel megvalósított megfigyelések és azt követő előrejelzések támogatják a leghatékonyabban a tanulási folyamatot, az alkalmazkodóképesség elérését.
6. Nincs jól meghatározható lehetséges megoldási halmaza.
A gonosz problémáknak végtelen számú megoldása van, ami elsőre előnynek tűnik. Azonban, mint fentebb láttuk, minden megoldás egylépéses kísérlet, és nem lehet azonnal tesztelni a hatékonyságát. Ezért nem tudjuk előre kiválasztani sem a jó, sem az ígéretesebb megoldást.
7. Mindegyik alapvetően egyedi, nincsenek alternatív megoldásai.
A koronavírus egyedi gonosz probléma. Láttunk már más járványokat, de olyat még nem, amely az egész világot leállította volna. Kiderült, hogy szükség esetén nincsenek pénzügyi korlátok, ha a gazdaság megmentése úgy kívánja, vagy hogy egy kiválasztott és hirtelen a középpontba került betegség esetében mégsem számít, mennyit költünk egy megmentett életre. Jelenleg még mindig a gonosz problémán belül vagyunk, az utóhatások még évekig tartanak majd.
8. Minden gonosz probléma egy másik probléma tünetének tekinthető.
A covid-járvány az egészségügyi hatások mellett megmutatta a mögöttes társadalmi problémákat is. Például az információkezelés és a hiteles tájékoztatás hiányosságait, a gyógyszerek hatásossága értékelésének visszásságait, a vagyonnal és széles körű tájékozottsággal bíró kevesek gyors cselekvése okozta túlzott előnyt a szegény és alig mobilis emberekhez képest, vagy az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben jelentkező jelentős egyenlőtlenségeket.
9. A gonosz problémát jelentő ellentmondás megléte számos módon magyarázható.
Az emberek hajlamosak valakit vagy valamit hibáztatni, amikor gonosz problémával szembesülnek. A génjeinkben van, hogy okot akarunk találni a válságokra, amelyekkel szembesülünk. Az új koronavírus esetében azonban majdnem annyi ellentmondás van, mint lehetséges megoldás. Szokatlanul viselkedik az emberi szervezetbe jutva, eddig ismeretlen hatásokkal jár, minden szervet képes megtámadni, annak ellenére, hogy a nátha okozójának rokona. A vírussal találkozó emberek egy része egyáltalán nem fertőződik meg, ugyanakkor a természetes védettséggel rendelkezők aránya az újabb és újabb mutációkkal csökken, miközben ellentmondásos adatok jelennek meg a fertőzés veszélyességéről a különböző mutáns változatok esetében. Mivel nincs egyértelmű meghatározása magának a gonosz problémának és nincsenek bizonyítottan követendő iránymutatások, magyarázatot sem lehet adni az ellentmondásokra.
10. A döntéshozótól azt várjuk, hogy ne tévedjen.
Az előző pontokban megfogalmazottak szerint nem szabadna a megszokott módon döntéseket hozni és főleg nem ígéreteket tenni, azonban a gonosz probléma kezeléséhez szükséges teljesen új gondolkodásmód és alkalmazkodási képesség egy olyan helyzetben, mint amilyen a hirtelen jött covid-járvány, lehetetlen. Marad a lavírozás, mind a döntések egymásutániságában, mind a szakemberek és a lakosság felé történő kommunikációban. A covid-járvány adatainak elemzései alapján az egyenrangú társadalmi partnerség és együttműködés javította az alkalmazkodóképességet és csökkentett a járvány okozta károkat.
Budapest, 2021. szeptember 29.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető