Az egészségügyi rendszerek előtt álló legnagyobb feladat, hogy fenntarthatóvá váljanak az öregedő lakosság, az újabb technológiai forradalom és az egészségben letöltött évek iránt megnövekedett igény mellett. Ebben a változásban az egyik legtöbbet nyújtó újítás a személyre szabott gyógyítás eszközrendszere, amely a rendelkezésre álló erőforrásokat minden eddiginél pontosabban és ezáltal hatékonyabban tudja hasznosítani az egyéni és közösségi egészségérték növelése érdekében.
Az új testreszabott egészségügyben az egyén minden esetben a számára legjobban megfelelő kezelést és gondozást kapja, épp a megfelelő időpontban és időtartamban. Ez a rendszer egyszerre adatintenzív és humánintenzív, széles körből gyűjtött adatokat elemez a szolgáltatási folyamat integrált megvalósítása érdekében, egyidejűleg növelve mind az egyén, mind a közösség egészségét. Az eddig összegyűlt ismeretek és tapasztaltok összegyűjtése és rendszerezése érdekében a közelmúltban húsz ország személyre szabott egészségügyre vonatkozó programját elemezték 12 egészségügyi szakértővel a precíziós orvoslás és genomika, digitális egészség, népegészségügy és egészségügyi stratégia területéről. Ennek eredményeként született meg a személyre szabott egészségügyi rendszerek építőelemeinek leírása négy csoportba foglalva.
1. Vízió, tervezés és előmozdítók
Az átfogó egészségpolitikai stratégia és elkötelezettség képezik az alapozó építőelemeket. Előrelátó vízióra, alapos, átfogó és a részterületeket összefogó tervezésre van szükség, valamint a megvalósítást elősegítők folyamatos támogatására. A beruházás elengedhetetlen a kidolgozott stratégia életre keltéséhez. Az emberközpontúság kiindulópontja, hogy a betegek, páciensek és ügyfelek egyenragú szereplői legyenek az új ökoszisztémának, rendelkezzenek valamennyi szükséges felhatalmazással. A munkaerő is megváltozik, az orvosok szerepe a döntéshozatalra és a beavatkozásokra korlátozódik, ugyanakkor új munkakörök és feladatkörök jelennek meg, az egészségügyi szakemberek felhatalmazása, kompetenciája is megnő. Munkaerőként jelennek meg az algoritmusok – robotok, amelyekkel teljesen új együttműködésre van szükség minden munkatársnak. Az egészségszolgáltatásokat így az orvosi döntések által irányított ember-gép csapatmunkában valósítják meg a személyre szabott egészségügy során. A rendszerbeli ösztönzők fókusza átkerül az egyedi beavatkozásról a megvalósított szolgáltatási folyamat eredményére, valamint az együttműködés támogatására.
2. Egészségügyi adatökoszisztéma
Az egészségügyi adatok összessége a legfontosabb vagyonelemként jelenik meg, mind egyéni, mind közösségi szinten. Ez az adatkezelés szemléletét is megváltoztatja, jelentős vagyonkezelési elemeket is beemelve. A szabályozás központi kérdés, amelynek legfontosabb elemét, a személyes adatok megosztásának és közös elemzésének módját még ki kell dolgoznunk, elsősorban egy új társadalmi szerződés keretei között értelmezve. Ezt követően fognak megszületni azok a részletes szabályozások, amelyek egyszerre tudják szolgálni az innovációt és a biztonságot, az egyéni személyiségi és közösségi tudományos érdekeket. Az infrastruktúra terén is jelentős fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy megvalósulhasson a közös európai egészségügyi adattér, széles körben elérhetők legyenek az egészséggel kapcsolatos adatok, valamint a szoftverek is tudjanak egymással kommunikálni.
3. Egészségügyi szolgáltatások
Az egységes adattérre épülő, azt felhasználó szolgáltatásokra van szükség, egyre inkább határokon átnyúló formában. A szolgáltatásoknak le kell fednie a teljes egészséggondozási értékláncot összekötve a népegészségügyi és egészségügyi rendszercélokat a megelőzéstől a felismerésen, előkészítésen, beavatkozáson és rehabilitáción keresztül a fenntartható egészségmenedzsmentig. Ehhez emberközpontú ellátási modelleket és integrált egészségügyi koordinációt kell működtetni, például amilyet 2014-15-ben egy hazai kormányprogramban sikerült kidolgozni és széles körben letesztelni. Ebbe az egészségügyi keretrendszerbe tud jól beilleszkedni és hasznosulni a személyre szabott egészségügy infrastruktúrája.
4. Egészségügyi termékek és technológiák
Az előző három építőelem-halmaz a keretrendszert teremti meg ahhoz, hogy minél több konkrét egészségügyi termék és technológia kerülhessen kifejlesztésre, engedélyezésre, bevezetésre, és hasznosuljon a lehető legnagyobb mértékben. Az innovációs ciklusok működtetésében az egészségügyi és innovációs szakpolitika összehangoltsága kulcskérés, az ehhez igazodó szabályozással és irányelvekkel. A kutatás-fejlesztési és benne a klinikai kutatási modellek keretrendszerként meghatározóak az új termékek számában és minőségében, ezáltal a terület fejlődésében. A különböző közfinanszírozott és magánfinanszírozott piaci mechanizmusok annak részletei révén a páciensek számára nyújtott megoldások fejlődésében meghatározóak, így a törzskönyvezési keretek, árazás, támogatás és hozzáférés, valamint az innovatív finanszírozási modellek.
Európa az egységes egészségadat-térrel és a digitális eszközök – algoritmusok és szoftverek – egységes szabályozásával az alapokat már létrehozta, várhatóan a digitális egészség szolgáltatásainak egységes fejlesztése is hangsúlyos szerepet kap a következő években.
Budapest, 2020. július 12.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető