Mi jó lenne, ha az orvosok már a tünetek megjelenése előtt tudnák, hogy valami gond van!
Világszerte emberek millióinak adatait rögzítik, okosórákról, laboreredmények alapján és kórházi rendszerekből. Az adatok együttesen már előre jelezhetik a kockázatokat, ezzel segítve az egészségügyi ellátó rendszer felkészültségét.
A kutatók ma már olyan prediktív modelleket fejlesztenek, amelyek hetekkel korábban felismerik a szív- vagy tüdőproblémák jeleit.
Dél-Koreában például a tudósok a kórházi adatokat összekapcsolták a levegőminőséggel és az időjárási információkkal. Amikor ezeket a környezeti tényezőket is beillesztették a modellbe, sokkal pontosabban meg tudták jósolni, mely betegek térnek vissza a kórházba 30 napon belül.
A rossz levegő és a szélsőséges időjárás ugyanis nehezíti a felépülést – különösen a szív- és tüdőbetegek számára. Ez is bizonyítja, hogy az egészségünket nemcsak az orvosok, hanem a környezetünk is formálja.
Hasonlóan működnek a mesterséges intelligencia-alapú rendszerek, Kanadában, ahol már a kórházba való visszatérést is sikeresen megelőzték néhány esetben. Az adatok és algoritmusok tehát nemcsak elemzik, hanem megvédhetik az emberi életet, időt adva a gyógyulásra.
Persze az adatok világa sem hibátlan, vannak hiányos értékek, adatvédelmi kockázatok és torz minták. Mégis móminden nappal közelebb kerülünk ahhoz, hogy ezeket a rendszereket biztonságosan és etikusan használhassuk az egészség szolgálatában. Végül is minden adat egy apró történet rólunk, és ha jól olvassuk őket, az adatok valóban életet menthetnek.