Az ember társas lény, szoktuk mondani, amihez azt is hozzá kell tennünk, hogy mozgó élőlények vagyunk. Legalábbis azoknak kell lennünk, ha sokáig egészségben akarunk élni. Az egészségmegőrzés egyik legfontosabb támogatója a rendszeres, pulzusemelkedéssel járó mozgás, ami nélkül sokkal nehezebb fenntartani az egészségünket. A fizikai inaktivitásnak a mostani járvány szempontjából is lényeges hatása van: aki alig mozog, az covid-betegség esetén 2,5-szer nagyobb eséllyel kerül súlyos állapotba a mozgást rendszeresen végzőkhöz képest.
Az utóbbi évek kutatásai egyértelművé tették, hogy a fizikai inaktivitás megbetegít. Igaz, nem hónapok vagy évek alatt, sokkal inkább évtizedek kellenek hozzá, azonban bizonyos a mozgáshiány hosszú távú káros következménye. Ezért is választotta két kutató a közel két éve megjelent tudományos közleményében azt a szokatlan megoldást, hogy a címben a lakossághoz szóltak:
„Ülj kevesebbet, mozogj többet, mozogj gyakrabban!”
A jó hír, hogy a kis mértékben megnövelt fizikai aktivitás is javítja az életkilátásokat. A könnyű séta, napi teendők gyalog intézése, lépcsőn járás, a folyosó túlsó végébe menés a kollégához telefon vagy üzenet helyett, kutyasétáltatás, ebéd utáni tíz perc sétálva lazítás, sétáló megbeszélések mind javítják az életkilátásokat. A mozgásra is joggal mondhatjuk, hogy sok kicsi sokra megy.
Legnagyobb egészségvédő hatása akkor van a mozgásnak, ha legalább napi egy órát teszt ki, akár több részletben, közepes mértékű pulzusemelkedéssel jár, amit a szaporább levegővétellel érzékelhetünk, de légszomj még egyáltalán nem jelenik meg. Ez jellemzően szabadidős sport vagy játék, azonban a kerékpárral közlekedés is ide tartozik.
Az intenzív sport a rendszeres mozgáshoz képest nem jár nagyobb egészségvédelemmel, sőt 40 éves kor felett óvatosan kell űzni.
Egyrészt a szívizom megnagyobbodása már szerkezeti változást is okoz a legtöbb esetben, szemben a fiatalok még visszafordítható szívfal-vastagodásával, ami a súlyos szívbetegségek kockázatát növeli, másrészt a vázizomzat és ízületek terhelhetősége és regenerálódó képessége is fokozatosan csökken. Persze mindig vannak kivételek, ám a komoly sporthoz rendszeres sportorvosi ellenőrzés és támogatás szükséges.
A fizikai aktivitásról szóló legújabb nagy kutatás ismét érdekes és fontos eredményekkel szolgált. Tíz éven keresztül figyeltek meg felnőtteket, akiket két szempont szerint csoportosítottak: mennyit mozogtak egy héten és az a mozgás fizikai munka volt-e vagy szabadidős tevékenység, illetve közlekedés. Az eredmények megerősítették a szabadidős tevékenységgel kapcsolatos eddigi ismereteinket. A rendszeres mozgás javítja az életkilátásokat, és ebből a szempontból az intenzív sport nem előnyösebb, mint a közepes intenzitású mozgás. Nem kell feltétlenül futni, a lendületes gyaloglás pont ugyanolyan jó az egészségvédelem szempontjából.
Azonban a fizikai munka rontja az életkilátásokat, minél nehezebb, annál inkább. Ezért a szakértők azt javasolják, hogy a fizikai munkát végzők is mozogjanak szabadidejükben, és mivel a könnyű mozgás is előnyös, a fáradtságuk ellenére érdemes hetente a munkanapokon egyszer-kétszer és a hétvégén szabadidős fizikai aktivitást végezniük.
És a rendszeres fizikai aktivitás sem minden, hogy a korábban idézett „ülj kevesebbet!” felszólításra visszatérjek. Korábbi vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a tartós, 6-8 órán keresztüli egy helyben ülés jelentősen fokozza a trombózisveszélyt, akkor is ha az egésznapos ülés mellett az illető egy-másfél órát sportol. Fel kell állni óránként a székből, még otthoni munkavégzés esetén is, járni vagy tornázni egyet, és utána visszaülni a számítógép elé.
Budapest, 2021. április 21.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető