Ahogy a kijárási korlátozások megszüntetése nyomán fokozatosan az élettempónk is visszatér a korábbi ritmusába, az egészségkockázatok is az eddigi mintázatokat kezdik követni. Az otthonmaradás lelassulást is jelentett, sokaknak kevesebb hirtelen, kiugró mértékű stresszel, igaz másoknak épp nagyobb szorongással vagy rosszabb mentális állapottal. Most a visszatérés jelenti az újabb megoldandó feladatot és az újabb stresszt, a megváltozott körülmények között kell kialakítani az új rutint.
A lassabb életritmus utáni visszagyorsulás után nagy valószínűséggel a súlyos szív- és érrendszeri betegségek is visszatérnek a korábbi gyakorisághoz. Várhatóan idén is közel 25 ezer körül lesz a szívinfarktust elszenvedők száma, akik nagy része európai szintű mentést és kórházi kezelést kap. Összességében azonban az életek megmentésében mégis van teendő. A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter és az Országos Mentőszolgálat adatainak közös elemzése szerint az az idő, ami eltelik a tünetek jelentkezése és a kezelés sikerességéhez szükséges műtéti koszorúér-megnyitás között 260 perces középértéket (medián) mutat. Ennek legnagyobb része az esetek jelentős többségében a tünetek jelentkezése és a mentő hívása között telik el. Sokan nem ismerik fel a szívinfarktus tüneteit, vagy túl sokáig várnak, bizonytalankodnak, mielőtt hozzáértő segítséget hívnak. Az adatok elemzése megmutatja, hogy
a riasztás után a mentők és a szívcentrumok ugyanazt az ellátási szinvonalat nyújtják, mint Európa élmezőnye.
Márpedig a szívinfarktus esetében a megmentett szívizom mennyisége és ezáltal a visszanyerhető egészség mértéke a kezelés elkezdéséig eltelő időtől függ. Minden 30 perc késés a műtétet megelőzően 7,5%-kal csökkenti a túlélés esélyét az infarktust követő 1 évben. Nálunk az adatok alapján kimutatott, riasztást megelőző késés több, mint háromszor 30 perc!
Hogyan csökkenthetjük ezt az időt, azon kívül, hogy mindenkit megtanítunk a tünetek felismerésére és a gyors cselekvésre?
A digitális egészségügy fejlesztései is nyújthatnak előrelépési lehetőségeket. Az Országos Mentőszolgálat és a Vodafone Magyarország Alapítvány ÉletMentő Appja egy ilyen megoldás, amelynek jelentőségét a fenti adatok is jól mutatják, hiszen vészhelyzetben minden perc számít. Az okostelefonon egyetlen gombnyomásra elindul a segélyhívás, amivel párhuzamosan az applikáció elküldi a telefon helyadatait a mentésirányító központnak, valamint az applikációban rögzített személyes és egészségügyi adatokat. Támogatást nyújt interaktív útmutatójával az elsősegélynyújtásban, témakörönként mutatja be a legfontosabb lépéseket. Láthatók az applikációban a közelben elérhető defibrillátorok, nyitva tartó gyógyszertárak, valamint a környékbeli kórházak és rendelőintézetek. A mentők szinte azonnal tudnak indulni, pontosan és félreértések nélkül ismerve a célhelyszínt, az adatok korábbi applikációbeli rögzítése esetén fel tudnak készülni a veszélyben lévő ember kórtörténetéből a telefonos operátor által megismert tünetekkel együtt, és a helyszínen is már elkezdődhet az útmutató szerinti elsősegélynyújtás. Egyértelmű, hogy ez a telefonon elérhető sokoldalú segélycsomag
évente sok száz szívinfarktust kapó beteg életének megmentésében tud segíteni.
Ilyen módon közvetetten hozzájárul ahhoz a megelőző tevékenységhez, amelyben Európában nem is állunk annyira rosszul, amennyire hiányolni szoktuk ezek jelenlétét, elérhetőségét. A megelőzésre fordított ráfordítások mértékében pontosan a középmezőnyben vagyunk, például Dániával egy szinten, amelyik sok más tekintetben egészségügyi mintaországnak tekinthető. Például sokkal jobb az e-egészségügyük, könnyebb és szélesebb körű hozzáférhetőséggel, jelentősen több adattartalommal, és rengeteg hasznos szolgáltatással. Ahogy az ÉletMentő App példáján látjuk, ebben is léptünk idén előre.
Budapest, 2020. május 29.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető