Az egyre érkező járványhullámokat és azok következményeit mind nehezebben viseljük, a növekvő feszültségben a düh is erősebben jelentkezhet. A jól kezelt düh többnyire hasznos érzelem, amely pozitív változásokra ösztönöz, ugyanakkor ha nem megfelelően kezeljük, pusztító hatással lehet saját magunkra és a hozzánk legközelebb állókra. A kontrollálatlan düh hosszú távon többek között depresszióhoz, ekcémához, agyvérzéshez vezethet. Ezért is fontos, hogy gyorsan és jól kezeljük a saját dühünket és erre a gyerekeket is tanítsuk meg.
A düh kiváltja a szervezet harcolj vagy menekülj válaszreakcióját, hasonlóan a félelemhez, az izgalomhoz és a szorongáshoz. A mellékvesék stresszhormonokkal, például adrenalinnal és kortizollal árasztják el a szervezetet, az agy pedig a fizikai megterhelésre készülve a vért a bélrendszerből az izmok felé tereli. A pulzusszám, a vérnyomás és a légzés megnő, a testhőmérséklet emelkedik, elindul az izzadás. Az elme élesedik és összpontosít.
„És amikor már a fülén folyik ki az adrenalin”, a folyamatos, kezeletlen dühvel járó káros stressz által kiváltott kémiai anyagok állandó áradata és a kapcsolódó anyagcsere-változások végül a szervezet számos különböző rendszerében okozhatnak kárt.
Néhány rövid és hosszú távú egészségügyi probléma, amelyet a kezeletlen dühhöz kapcsolnak a kutatások:
- fejfájás
- emésztési problémák, például hasi fájdalom
- álmatlanság
- fokozott szorongás
- depresszió
- magas vérnyomás
- bőrproblémák, például ekcéma
- szívroham
- agyvérzés.
Ezek elkerülésére szükség van a düh egészséges módon történő kifejezésére, erre álljon itt néhány javaslat:
- Ha úgy érzi, hogy elvesztette az önuralmát, ideiglenesen meneküljön ki a helyzetből, amíg lehiggad.
- Ismerje fel és fogadja el ezt az érzelmet is normálisnak és az élet részének.
- Tegyen meg mindent, hogy pontosan meg tudja határozni, miért érzi magát dühösnek.
- Miután azonosította az okot, keressen, találjon ki több különböző stratégiát a helyzet orvoslására.
- Kezdjen el valamilyen fizikai tevékenységet, például menjen el futni, sportoljon.
- Beszéljen valakivel, akiben megbízik, arról, hogyan érzi magát.
Sokan nem megfelelő és ezért káros módon fejezik ki a haragjukat:
- Dühkitöréseik vannak – egyes emberek nagyon kevéssé tudják kontrollálni a dühüket, és hajlamosak dühkitörésekre. A dühkitörések fizikai bántalmazáshoz vagy erőszakhoz vezethetnek. Aki nem tudja kontrollálni indulatait, az elszigetelheti magát a családjától és a barátaitól. Néhány dührohamot kirobbantó embernek alacsony az önbecsülése, és dühét arra használja, hogy manipuláljon másokat és erősnek érezze magát.
- Elfojtják a dühöt – más emberek úgy vélik, hogy a düh rossz, nem megfelelő érzelem, és emiatt úgy döntenek, hogy elfojtják. Az elfojtott düh azonban gyakran depresszióba és szorongásba torkollik. Vannak, akik elfojtott dühüket ártatlanokon, például a gyerekeken vagy a háziállatokon vezetik le.
Mint minden változtatás, a düh jellemző kifejezési módjának átalakítása is időbe és sok energiába telik. Néhány javaslat ezen időszak megkönnyítésére:
- Vezessen naplót a dühkitöréseiről, hogy megpróbálja megérteni, hogyan és miért dühöng.
- Fontolja meg az asszertivitási tréninget, vagy a konfliktusmegoldási technikák megismerését.
- Tanuljon relaxációs technikákat, például meditációt vagy jógát.
- Keressen fel egy tanácsadót vagy pszichológust, ha tartósan dühösnek érzi magát a múltban történt események miatt.
- Tornázzon rendszeresen.
Miután a düh megfelelő kifejezése tanult viselkedés, a gyermekeket segítenünk kell az erős érzéseik kezelésében:
- Mutasson példát.
- Tudassa velük, hogy a düh természetes, és azt megfelelően kell kifejezni.
- Kezelje a gyermekek érzéseit tisztelettel.
- Tanítson gyakorlati problémamegoldó készségeket.
- Ösztönözze a nyílt és őszinte kommunikációt.
- Engedje meg nekik, hogy megfelelő módon fejezzék ki a haragjukat.
- Magyarázza el az agresszió és a düh közötti különbséget.
- Legyenek következményei az agressziónak vagy az erőszaknak, de ne a megfelelően kifejezett dühnek.
- Tanítsa meg a gyermekeknek a megnyugtatás és a nyugtatás különböző módjait.
Budapest, 2021. szeptember 22.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető