Egyre jellemzőbb sajnos, hogy az idősek egyedül, elzárva a külvilágtól, élik napjaikat. Ez önmagában is szomorú, de úgy tűnik, hogy a demencia is őket sújtja jobban.
A szociális izoláció modern korunk egyik csúnya terméke. Jellemző, hogy az idősebb, nyugdíjas korosztály tagjai magukra vannak hagyva. Bezárkóznak a lakásukba, keveset érintkeznek a külvilággal, nem vagy alig látogatják őket, nincsenek kapcsolataik. Hogy mennyire jellemző ez az elmagányosodás, remek olvasnivaló az a nem rég íródott cikk, amiben extrém takarítók mesélnek a munkájukról, ami abból áll, hogy olyan lakásokat takarítanak, ahol hosszú ideig holttest volt, azaz hetekig, hónapokig nem vette észre senki, hogy egy ember meghalt a lakásában.
A szociális izolációnak sok negatív velejárója van, egy friss kutatás most azt erősítette meg, hogy a demencia is jellemzőbb azokra az idősekre, akik a társadalomtól elzártan, egyedül élnek, illetve a kognitív funkcióik is rosszabbak. A kutatók egy brit biobank adataiból dolgoztak. Átlagosan 11.7 év telt el az alap adatok és az utánkövetéses adatok rögzítése között. Ezek pedig azt mutatták, hogy 26 százalékkal gyakoribb a demencia megjelenése azoknál, akik izolációban éltek.
Fontos hangsúlyozni, hogy nem a magányosság, az egyedüllét negatív megélése okozza a demenciát, hanem maga a társas kapcsolatok hiánya. Az MRI felvételek pedig arról árulkodtak, hogy ezeknek az időseknek a szürke állományuk is jobban csökkent – az agyunk ezen része felelős az emlékezetért és a tanulásért.
Ezekből az eredményekből is láthatjuk, hogy milyen fontos, hogy ne hagyjuk magukra az időseket. Ebben nagy szerepe van a családnak, de a társadalomnak is. A fogyasztói társadalmunk sajnos sokszor úgy kezeli az idős tagjait, akik már nem hajtanak hasznot, mint a gépeket, amik már nem tudnak dolgozni. Tulajdonképp „kidobjuk” őket. Csakhogy itt emberekről, életekről van szó, akik értékesek, és megérdemlik, hogy méltó körülmények között töltsék életük utolsó szakaszát. Ha pedig ezt még szellemi frissességben is tehetik, akkor sokat tanulhatunk tőlük.
Hogy mi mindent lehetne tenni ez ügyben, az messzire vezet, de mi itt az ADAT életet ment oldalán szeretjük az egyéni felelősséget hangsúlyozni.
Mi magunk mit tehetünk, hogy megőrizzük időseink szellemi épségét?
- Ha van idős családtagunk, rokonunk, látogassuk rendszeresen.
- Idősödő szüleinknek biztosítsuk a társaságot akár otthon, akár otthonban laknak.
- A környezetünkben élő időseket látogassuk, segítsük, amiben tudjuk.
- Végezzünk az időseket segítő közösségi munkát (programok szervezése, segítés, ápolás, szórakoztatás vállalása)
Nógrád, 2022.06.15.
Mózer-Zima Katalin