Szürke és nyirkos reggelek után bőr alá kúszó hűvös, felhős nappalok, ködbe fulladó esték. Sorban egymás után. Miközben csökken az energiánk, a kedvünk, a tettrekészségünk.
És a D-vitamin-szintünk.
Magyarországon a tél végére a lakosság legnagyobb részének D-vitamin-hiánya alakul ki, sokaknak olyan mértékű, ami már az életkilátásaikat is rontja. Mert azon kívül, hogy a csontok egészsége függ a szervezetben elérhető elegendő mennyiségű D-vitamintól, a sejtjeink egészséges működésére, az egészséges sejtosztódásra és az immunrendszerünk válaszkészségére is meghatározó hatással van.
Pedig a D-vitamin nem vitamin, nincs semmi köze azokhoz, csupán orvostörténeti okokból nevezzük így. Valójában egy, a napfény hatására az emberi szervezetben kialakuló vagy a táplálékkal bekerülő előanyag, amiből számos lépésben aktiválódik az egyik legősibb szteránvázas hormon. A D-vitamin fő forrásai a tej, a tejtermékek, a halak, főként a tőkehalmáj- és csukamájolaj, a tojás és a máj.
A hazai orvosszakmák konszenzusa szerint
- a D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás, annak is az UV-B spektruma;
- a bőr D3-vitamin-képző kapacitása nagy, de bizonyos fénymennyiség felett már nem nő tovább;
- Magyarországon márciustól októberig naponta 15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érintő, 10–15 óra közötti direkt napsugárzás szükséges a megfelelő D3-vitamin-képzéshez. A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D3-vitamin termeléséhez;
- a szoláriumok UV-A sugárzása nem alkalmas a D3- vitamin-képzésre;
- a táplálék kis D-vitamin-tartalma miatt a D-vitamin-ellátottság alapvetően nem étrendi kérdés;
- az 1,25(OH)2D3, vagyis az aktivált D-vitamin (D-hormon) vesében kialakuló, keringésbe kerülő része a kalcium-anyagcserében vesz részt. A szervezet számos más szövetében kialakuló D-hormon különböző hatásokon keresztül a sejtműködésre, a sejtek osztódására van hatással.
Az egészségügyi ajánlások szerint október végétől március végéig folyamatosan D-vitamint kell szednünk, felnőtteknek napi 1500 NE – 4000 NE mennyiségben. A túlsúlyosak szervezete több D-vitamin-pótlást igényel, a magasabb napi mennyiséget nekik kell szedniük.
Egy nemrég közreadott nagy összefoglaló elemzés megvizsgálta, hogy a D-vitamin gyógyszerekkel és táplálékkiegészítőkkel történő pótlása milyen hatással van az egészségünkre. A 380 ezer ember adatait, közte biobank-adatokat elemző európai vizsgálat arra jutott, hogy erősen D-vitamin-hiányos felnőttek esetében, 25 nmol/l 25(OH)D-koncentráció alatt van egyértelmű, életkilátásokban mérhető haszna a D-vitamin szedésének.
Náluk a vitaminpótlás nyomán kialakult 10 nmol/l-es növekedés 31%-kal csökkentette az összes halálozást.
A hazai télvégi D-vitamin-szintek alapján arra biztatok mindenkit, hogy ha még nem kezdett el D-vitamint szedni, gyorsan vegyen a patikában, és szedje rendszeresen egészen tavaszig.
Budapest, 2021. december 1.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető