Magyarországon sok millióan végeznek rendszeres önkéntes munkát, az elmúlt hónapokban még többen segítettek másoknak néhányszor vagy tartós feladatokat vállalva. Mindezzel nemcsak másoknak segítettek, hanem saját magukra is jó hatással volt, ugyanis a mások érdekében végzett rendszeres önkéntes munka egyértelműen javítja az egészségi állapotot. Amennyiben a lakosság jelentős része önkénteskedik, az a legújabb eredmények szerint már fél népegészségügyi program.
Az önkéntesség egészségre gyakorolt jelentős kedvező hatása megmutatkozik a jobb mentális és fizikai egészségben, élettel való nagyobb elégedettségben és nagyobb szociális jólétben, valamint abban is, hogy csökken két rendkívül gyakori betegség, a depresszió és a magas vérnyomás kialakulásának kockázata.
Az Európai Parlament állásfoglalása szerint az önkéntesség a képzés, az oktatás és a kultúrák közötti párbeszéd eszköze, és Európában csaknem 100 millió, valamennyi korcsoporthoz tartozó ember tevékenykedik önkéntesként, miközben munkájuk az Európai Unió teljes GDP-je mintegy öt százalékának megtermeléséhez járul hozzá. Az elmúlt harminc évben az önkéntesség jellege is jelentős átalakuláson ment át. A rendszerváltás után a hagyományosnak tekintett egyházi és vallási tevekénység volt legjellemzőbb, az ezredforduló után közvetlenül a sport, pihenés és rekreáció területe vonzotta a több önkéntest, míg az elmúlt évtizedben már az egészségügyi és szociális ellátás területén dolgoztak a legtöbben önkéntesként, majd legutóbbi években nagy számban jelentek meg az oktatás és a tudományos kutatás területén, jelezve, hogy kialakult egy új típusú önkéntesség, amely sok esetben szorosabban kötődik a munka világához és az önkéntességet is a tudásalapú társadalom részéve teszi.
2021 az Önkéntesség Magyarországi Éve azok után, hogy 2001 az Önkéntesek Nemzetközi Éve és 2011 az Önkéntesek Európai Éve volt. Céljai négy területet ölelnek fel:
- figyelemfelhívás – az önkéntesség népszerűsítése a társadalom és az intézmények, szervezetek széles körében;
- minőségfejlesztés – a szakszerű önkéntesprogramok szaporodásának és fejlődésének támogatása;
- szabályozás – a jogi és támogatási keretek áttekintése, aktualizálása, ösztönzőbbé tétele hazai és nemzetközi gyakorlat mentén; és
- innováció – a vírus és más kihívások, új technikai eszközök inspirálta új megoldások bemutatása és támogatása.
A népszerűsítésre, új megoldások kidolgozására és a terjesztésre az egészség szempontjából is szükség van, mivel a tipikus európai és magyar önkéntes magas társadalmi presztízsű, gazdaságilag aktív, sokszor értelmiségiként dolgozó felnőtt, aki jellemzően 1-2 gyermekes családban él és politikai érdeklődés jellemzi, illetve az önkéntesek harmada még valamilyen tanulmányokat folytat. Ugyanakkor az önkéntesség egészséges életmódban jelentkező legnagyobb haszna az idősek, a romák, az alacsony iskolai végzettségűek, az egyedülállók és a munkanélküliek számára jelentkezne, akik általában rosszabb egészségi állapotban vannak és kevésbé vesznek részt önkéntes tevékenységekben. Számukra emellett előrelépést jelentenek az önkéntes tevékenység során kialakított megbízhatóbb személyközi kapcsolatok, a támogató hálózat erősödése és növekedése, valamint a fontosság és hasznosság érzésének megjelenése.
Budapest, 2021. június 17.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető