Negyven billiós létszámú baktérium kolónia él a testünkben, és ezeknek nagy része a bélrendszerünkben lakozik. Ők alkotják a bél mikrobiomját, és nagy szerepet játszanak egészségünk megtartásában, vagy épp egészségünk romlásában. Így talán nem is annyira meglepő, hogy a legújabb kutatások összefüggést találtak a mirobiom minősége és a Long-COVID között.
A Long-COVID a COVID19-fertőzést követően jelentkező állapot, ami abban nyilvánul meg, hogy a betegség egyes tünetei hónapokkal a fertőzés lezajlása után is fennállnak. Ezek a tünetek sokrétűek lehetnek, de jellemzően fáradékonyság, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, álmatlanság, koncentrációs zavar, hajhullás jelentkezik.
A Chinese University of Hong Kong kutatói az elsők, akik a bélbaktériumok és a Long-COVID összefüggéseire rámutattak, és ami még érdekesebb, hogy bizonyos bélbaktérium fajtákat bizonyos tünetekkel tudtak párhuzamba hozni. A vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy a páciensek bélrendszerében 28 féle baktérium száma csökkent, 14 féle baktériumé pedig nőtt. Hajhullás esetében például azt találták, hogy azoknak a baktériumoknak a száma csökkent jelentősen a szervezetben, amik a butirát nevű jótékony zsírsavat termelik.
A kutatók szerint a mikrobiom módosítása gyógyírt hozhat az elhúzódó Covidban szenvedőknek. Így az eredmények újabb bizonyítékkal szolgálnak a bélben lakó baktériumok fontosságára, egészségünkre gyakorolt hatására.
„A bél mikrobiomja befolyásolja az ember egészségét. Fontos szerepet játszik az immunrendszer fejlődésében, a fertőzések megakadályozásában, a tápanyagok felszívódásában valamint az agy és az idegrendszer működésében.”
Felmerül hát a kérdés, hogy mit tehetünk mi hétköznapi emberek, hogy a legideálisabb mikrobiommal rendelkezzünk?
1. Táplálkozzunk minél változatosabban!
Minél változatosabban eszünk, annál többféle baktérium ver majd tanyát a bélrendszerünkben. És minél többféle a baktérium, annál többféle jó hatást tud gyakorolni egészségünkre. A rossz hír az, hogy napjainkban táplálékunk 75 százalékát 12 féle növény és 5 féle állat biztosítja, ami nem mondható változatosnak… Igyekezzünk ezen változtatni!
2. Fogyasszunk minél több zöldséget és gyümölcsöt!
Először is azért, mert rengeteg rostot tartalmaznak, amik jó táplálékul szolgálnak a beleinkben lakó segítőinknek. Egy 2013-as kutatás azt igazolta, hogy a vegetáriánus életmód csökkentette a betegséget okozó baktériumok számát a szervezetben. Az azonban egyelőre még vitatott, hogy ezeket a jótékony hatásokat a hús fogyasztásának hiánya okozza vagy egyéb tényezők.
3. Együnk fermentált ételeket!
A fermentáció egy olyan folymat, aminek során az ételben lévő cukrok lebomlanak gomba vagy baktérium segítségével. Ilyen fermentált étel a joghurt vagy a kefir, de például a savanyúkáposzta is. Sőt, sokféle ételt magunk is fermentálhatunk otthon. Fontos, hogy ha joghurtot eszünk, akkor ne az édesített változatokat válasszuk!
4. Fogyasszunk prebiotikus ételeket!
A prebiotikumok is olyan baktériumok szaporodását segítik elő, amik jót tesznek egészségünknek. Kiváló prebiotikus alapanyag például a dió, az étcsoki, a zab, a hagymafélék, az alma, a banán, a hüvelyesek.
5. Válasszuk a teljes kiőrlésű gabonákat!
Rengeteg rostot és emészthetetlen szénhidrátot tartalmaznak, amelyek eljutnak egészen a vastagbelekig, és ott szuperegészséges bélflórát hoznak létre azáltal, hogy táplálják az ott élő jótékony baktériumokat.
+1 Szoptassuk a babánkat legalább 6 hónapig
A szoptatott babák mikrobiomjában több a Bifidobacterium, mint a tápszerrel tápláltakéban. A babák mikrobiomja születéstől fogva (sőt egyesek szerint már az előtt is) kétéves korukig folyamatosan fejlődik. A szoptatással megalapozhatunk egy nagyon egészséges és ellenálló mikrobiomot nekik.
Budapest, 2022. február 2.
Mózer-Zima Katalin