A szív- és érrendszeri betegségek az egyik leggyakoribb civilizációs kórkép, amelynek megelőzésében és karbantartásában az egyéni életvitelnek, a mozgásnak, táplálkozásnak, stresszkezelésnek és a megfelelő alvásnak kiemelt szerepe van. Nincs ez másképp a súlyos szívbetegségek utáni rehabilitáció során sem. Az első szívinfarktus ma már nagy többségében nem halálos betegség korai felismerés és gyors kórházi ellátás esetén. Hazánkban is nagyon magas szinten, nagy rövidtávú gyógyulási aránnyal folyik az összes erre kijelölt szívközpontban az infarktus kezelése. Azonban a szívinfarktus utáni rehabilitáció korántsem ilyen eredményes,
az aktív lakosság körében megoldatlan a teljes körű rehabilitáció
a fejlett országok jelentős részében.
A szív és a teljes szervezet megfelelő mértékű regenerálódásához legalább egy évre van szükség, különleges odafigyeléssel, személyre szabott rehabilitációs programmal. A gyakorlatban ez sok nehézséggel jár, és ritkán valósul meg teljes mértékben a hagyományos kezelési eljárások és technológia alkalmazásával. Az internet, a mobiltelefon és a hordható eszközök nyújtotta technológiai lehetőségek új teret nyitnak a teljes gyógyuláshoz az aktív otthoni rehabilitáció lehetőségével.
A szívinfarktus után mindennek négy alappilére van, amelyek együttesen bizonyítottan képesek a szívműködést teljes mértékben helyreállítani, amennyiben a szívizomzat csak kis- vagy közepes mértékben károsodott. A legfontosabb a védőhatású gyógyszerek kombinációjának rendszeres szedése, amelyhez társul a szívbarát táplálkozás, az edzéshatással járó testmozgás, valamint a súlyos betegség okozta lelki trauma leküzdése. Ez
az egyéves szívrehabilitációs folyamat valójában egy összetett tréning,
amelynek során a szokások jelentős megváltoztatására van szükség, így a folyamatos személyes támogatás is elengedhetetlen. A ma már elérhető és egyre újabb testen hordható EKG-készülékek és okospólók ezt a nagy téttel járó otthoni tréninget tudják támogatni minden eddiginél hatékonyabban. Az állandóan viselt EKG-készülék folyamatosan gyűjti a szívműködés adatait, gyorselemzést végez és központi adatbázisba küldi az adatokat, ahol részletes elemzések készülnek. Ezekről az elemzésekről az orvos időszakos beszámolókat kap, amivel folyamatosan nyomon tudja követni páciense állapotát, szívének gyógyulását, a rehabilitációs program eredményességét. Maga a páciens ugyancsak képet kap jelentések formájában,
mennyire sikerült erősítenie a szívét úgy, hogy közben védte is.
Azt, hogy milyen mértékben terhelheti a szívét, a kezelőorvos állapítja meg a kórházból történő elbocsátás előtt és az időszakos ellenőrző vizsgálatokon biciklizés közben végzett EKG vizsgálattal.
A napi beszámolóban a páciens látja, mely időszakokban terhelte túl a szívét, például stressz következtében, vagy reggel megismerheti, mennyire aludt pihentetően. Az orvosával közösen meghatározott beállítások szerint figyelmeztetést is kap az okostelefonjára, ha túl gyorsan ver a szíve, és emiatt le kell lassítania. A szívéről a testén keresztül gyűjtött adatok és az azokból készített beszámolók, figyelmeztetések folyamatosan támogatják a pácienst abban, hogy a szükséges erősítő mértékben eddze a szívét, azonban ne terhelje túl, és megtanulja, mi az a szívbarát életmód, amivel jól érzi magát és a szívét is védi.
’Az adat életet ment’ program célja, hogy adatok gyűjtése, elemzése és személyre szabott alkalmazása révén jobb egészségtámogató és gyógyító megoldásokra hívja fel az ország lakosainak figyelmét, és olyan kutatási programokat valósítson meg, amelyekkel a tudomány és a lakosság képviselői közösen találják meg az új, eddiginél jobb eljárásokat és kezeléseket.
A támogatási és részvételi lehetőségeket az adateletetment.org oldalon találja meg.
Budapest, 2020. április 27.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető