A tartós düh és ellenségeskedés ötödével növeli meg egészséges emberek körében a szívbetegség kialakulásának esélyét. Mindazok, akik szív- és érrendszeri betegségben szenvednek, még nagyobb veszélynek vannak kitéve, ha ellenségeskednek, mert náluk nagyobb arányban, negyedével nő meg a visszatérő kóros események száma. Egy dühkitörést követően pedig két órán keresztül nagyobb az olyan súlyos szív- és érrendszeri események előfordulási aránya, mint a szívinfarktus, a stroke és a kamrai aritmiák.
Az Amerikai Szív Társaság az ilyen és hasonló kutatási eredmények összefoglalása érdekében adta közre tudományos állásfoglalását, amely szerint a elme, a szív és a test összekapcsolódik és kölcsönösen függ egymástól. Emellett
megerősíti Hippokratészt a mai tudomány eredményeivel, mert „a mindannyiunkban rejlő természetes gyógyító erő vezet leghatékonyabban a gyógyuláshoz”.
Részletesen tárgyalja azokat a bizonyítékokat, amelyek összekapcsolják gondolkodásunkat és érzéseinket a szív- és érrendszeri kóros eseményekkel. Mindenekelőtt ilyen a krónikus stressz. Két különböző, több mint 100.000 emberre kiterjedő prospektív tanulmány metaanalízise kimutatta, hogy a stressz a szív- és érrendszeri betegségek 27-40%-kal megnövekedett kockázatával jár együtt. A társadalmi elszigeteltség és a magány, amely manapság a fejlett országokban rendkívül gyakori, a szív- és érrendszeri események 50%-kal megnövekedett kockázatát eredményezi.
A szorongásnak és a depressziónak még súlyosabbak a következményei. Szorongásban szenvedőknél 40%-kal nő a szív- és érrendszeri halálozás kockázata egy több, mint 2 millió felnőttet vizsgáló, 46 tanulmányból származó metaanalízis eredményei szerint. A depresszió a szívinfarktus kockázatát 30%-kal növeli meg egy 30 vizsgálatból származó, közel 900.000 emberre kiterjedő metaanalízisben, míg a stroke kockázatának 45%-os növekedését mutatta ki egy másik nagy, depresszióra vonatkozó metaanalízis.
A pesszimizmus is negatív hatással van a szív egészségére. Egy 11 évig tartó vizsgálat kimutatta, hogy a pesszimista embereknél kétszer nagyobb a koszorúér-betegség okozta halálozás kockázata.
Ezzel szemben az optimizmus a szívünknek is jót tesz, mint kiderült. A szív- és érrendszeri halálozás kockázata 35%-kal alacsonyabb, az összes halálozási kockázata 14%-kal alacsonyabb az optimistább embereknél egy 220.000 személy adatait elemző metaanalízis eredményei szerint. Az optimista emberek 50-70%-kal nagyobb eséllyel élnek 85 éves korukig és tovább. A nagyobb céltudatossággal rendelkezőknél 17%-kal kisebb a szív- és érrendszeri események és a teljes halálozás kockázata 10 prospektív vizsgálat több mint 300.000 résztvevőjének adatai szerint.
Minden elemzés azt mutatja, hogy a hozzáállásunk, az érzelmeink és a másokkal való kapcsolatunk alapvetően határozza meg szívünk egészségét.
Budapest, 2022. október 27.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető