Közel tíz éve a Coca-Cola központ megbízásából végeztünk egy stratégiai kutatást, miután a vezérigazgató víziója az volt, hogy a kólát olyan frissítővé pozícionálja át, mint a kávé. A kutatásból az kiderült, hogy ez lehetetlen, és az is, hogy a Coca-Cola elfogadottsága fokozatosan csökkent, elsősorban a dietetikusok kóláról lebeszélő táplálkozási tanácsai hatására. Részben ezen eredményeknek köszönhető, hogy a Coca-Cola évekkel később inkább vett egy kávézóláncot.
Abban a vízióban viszonyítási alapként a kávé, mint egy barátságos, embereket egymáshoz közel hozó ital szerepelt, azóta arra is fény derült, hogy ennél sokkal többet tud.
Egy közelmúltban elvégzett nagy elemzés megállapította, hogy a kávéfogyasztás javítja az életkilátásokat.
Ez az előny a napi 3-5, legfeljebb 8 csésze kávé esetében figyelhető meg. Függetlenül attól, hogy koffeines vagy koffeinmentes, instant vagy őrölt kávét fogyasztottak-e.
A kávé védőhatása akkor a legerősebb, ha ebédidőben fogyasztjuk.
A cukorbetegség kialakulásával szemben kifejezetten véd a kávéfogyasztás. Naponta megivott minden egyes csésze kávé plusz 7%-kal csökkenti ezt a kockázatot, míg a kávéfogyasztás évek alatt történő csökkentése növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
A kávéfogyasztóknál jelentősen kisebb a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata, és a legnagyobb előnyök azoknál mutatkoznak, akik rendszeresen fogyasztanak napi 3-5 csészével. Csökken a koszorúér-betegség, a szívelégtelenség, a pitvarfibrilláció és a stroke kialakulásának valószínűsége, míg a rendszeres kávéfogyasztás nem befolyásolja a vérnyomást, ugyanakkor csökkenti a „rossz koleszterin” (LDL) oxidációját és ezáltal gyulladásképző képességét.
Számos rákos megbetegedés arányát csökkenti, a legerősebb kedvező hatása az endometriumrák és a májrák esetében áll fenn. Más rákbetegségek esetében mérsékelt védőhatásról számoltak be eddig.
A kávé hangulatjavító tulajdonságai szerepet játszhatnak a mentális zavarok enyhítésében. Mind az alacsony, mind a magas szintű kávéfogyasztás jelentős, körülbelül 30%-os csökkenést eredményez a depresszió kialakulási arányában.
Védőhatással bír számos idegrendszeri betegséggel szemben. Az enyhe kognitív károsodásban szenvedő kávéfogyasztók esetében kimutatták, hogy a demencia kialakulásának kockázata csökkent vagy késleltetett, emellett csökkentette a Parkinson-kór kockázatát is.
A kávé többféle, egészségi állapotra gyakorolt hatását vizsgáló elemzések arra jutottak, hogy a kávénak jelentős májvédő hatása van.
Ennyi előny mellett lássuk a kockázatokat! A koffeintartalmú kávé potenciálisan növeli a zöldhályog kockázatát, megemelheti az aktuális vérnyomást és a pulzusszámot azoknál, akik nem szoktak hozzá a fogyasztásához, ronthatja az alvás minőségét, és szorongásos érzéseket, valamint ritka esetekben pszichotikus vagy mániás tüneteket idézhet elő.
A koffeinbevitelt csökkenteni kell vagy meg kell szüntetni a terhesség alatt,
tekintettel arra, hogy összefüggésbe hozható a kisebb születési súllyal és a terhesség elvesztésével. És fontos megjegyezni, hogy egy erősen cukrozott dobozos kávé a helyi üzletláncból teljesen más hatással van az egészségre, mint egy csésze forró, szűrt feketekávé.
Miért a kávé?
A gyakorlatból nyert egyre jobb minőségű adatok rendelkezésre állása révén egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy a kávé az emberi egészség több területén is védő hatással bír. Szakértők szerint nem véletlen ez a sok kedvező hatás, hiszen a kávé egy mag, és a mag egyik legfontosabb funkciója, hogy megvédje a csírában lévő élő növényi embriót. Így a magok számos olyan összetevővel rendelkeznek, amelyek antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatással bírnak, és a kávészemek szokatlanul magas polifenol- és egyéb antioxidáns-tartalommal rendelkeznek. Még sok kutatómunkára van szükség annak meghatározásához, hogy a kávéban található több mint 1000 ismert vegyület közül melyiknek tulajdoníthatóak ezek a kedvező hatások.
Budapest, 2021. október 28.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető