Iskolában, munkahelyen a napközbeni étkezés a legtöbbeknek rendszeres fejtörést okoz. A nyári szabadságok után gyakran születnek nagy elhatározások az otthoni ételkészítésről, amit a rohanó életmódunk és a kényelmességünk nagyon gyakran felülír. Ennek köszönhetően a legfejlettebb országokban a fogyasztásra kész, nagyon nagy feldolgozottságú, úgy nevezett ultra-feldolgozott élelmiszerekkel elfogyasztott energia aránya ma már 50% felett van. Ezek fogyasztásának újabb egészségkárosodási árát írták le kutatók, mégpedig a kognitív képességek romlását.
Átlagosan 8 év eltelte alatt azoknak, akik a napi bevitt kalória legalább 20%-át ultra-feldolgozott élelmiszerekkel fogyasztják el, 28%-kal gyorsabb a kognitív hanyatlás üteme, és 25%-kal nagyobb a demencia kialakulásának esélye, mint azoknak, akik ilyen ételeket nem vagy alig fogyasztanak.
Egy teljesen átlagos, visszafogott napi ételmennyiség, napi 2000 kcal mellett, ez két 40 grammos KitKat szeletet vagy öt szelet előre csomagolt fehérkenyeret vagy 80 gramm chipset jelent. Másfélszer ennyi ultra-feldolgozott élelmiszer rendszeres napi fogyasztása már 50%-kal növeli a demencia kialakulásának esélyét.
Az ultra-feldolgozott termékek azonosításának gyakorlati módja, ha megvizsgáljuk, hogy az összetevők listája tartalmaz-e legalább egy, a konyhában soha vagy ritkán használt élelmiszer-alapanyagot, például magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot, hidrogénezett zsiradékokat, hidrolizált fehérjét, vagy olyan adalékanyagokat mint például az aromák, ízfokozók, színezékek, emulgeálószerek, emulgeáló sók, édesítőszerek, sűrítőanyagok, habzásgátlók, térfogatnövelő, valamint szénsavas, habosító, zselésítő és mázképző anyagok.
Ilyen ételek az üdítőitalok, a chipsek, a csokoládé, az édességek, a fagylalt, a cukrozott reggeli gabonapelyhek, a zacskós levesek, a gyorsfagyasztott panírozott csirkefalatok, a hot dog és a sült krumpli.
Az ultra-feldolgozott élelmiszerek többnyire vagy teljes egészében adalékanyagokból és élelmiszerekből származó anyagokból készülnek. Általában fogyasztásra készek, rendkívül kedvező árúak, ízletesek és energiában gazdagok, intenzíven reklámozzák és vonzó módon csomagolják őket. Rendszeres fogyasztásuk szisztémás gyulladást és oxidatív stresszt idéz elő, számos betegség kialakulásával, így elhízással, szív- és érrendszeri betegségekkel és rákbetegségekkel hozták összefüggésbe ezeket.
Van jó hírünk is!
Ha a szokásos napi fogyasztás 10%-át feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerekkel, például friss gyümölcsökkel, zöldségekkel, hüvelyesekkel, tejtermékekkel és kis mértékben hússal helyettesítjük, 19%-kal csökken a demencia kialakulásának kockázata.
Az eredmények azt is mutatják, hogy a feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek napi 50 grammal történő növelése, ami egy fél almának, egy adag kukoricának vagy egy tál korpás gabonapehelynek felel meg, és ezzel egyidejűleg az ultra-feldolgozott élelmiszerek napi 50 grammal történő csökkentése, ami egy tábla csokoládénak vagy egy adag halrudacskának felel meg, a demencia kockázatának 3%-os csökkenésével jár,
Még egy alapos indok arra, hogy ha csak tehetjük, otthon főzzünk és frissebb alapanyagokat válasszunk a készételek és rágcsálnivalók vásárlása helyett.
A kognitív hanyatlás csökkentése érdekében fontos még a rendszeres testmozgás, a megfelelő alvás, a fejsérülések elleni védelem és a dohányzás mellőzése.
A szakemberek szerint soha nem túl késő ezeket a szokásokat beépíteni az életünkbe.
Budapest, 2022. szeptember 1.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető