A lassan véget érő, nagy akaratlan társadalmi kísérlet mind több oldalát kezdjük megismerni, ahogy figyelmünk középpontjából fokozatosan távolodik a covid-járvány. A kényszerű leállás és bezárkózás, a hirtelen jött feladatok, a teljesen új ismeretlen élethelyzetek, az egyik pillanatról a másikra megszűnő munkalehetőségek rengeteg félelemmel, lemondással és többlet erőfeszítéssel jártak és járnak. Ugyanakkor a vészhelyzetben megtapasztalhattuk, hogy tudunk egymást segítő, szolidáris közösséget alkotni, és szükség esetén rendkívül fegyelmezettek vagyunk az értelmesnek tartott, minket segítő szabályok betartásában és betartatásában. Rájöttünk, hogy a személyes emberi kapcsolatokat képernyőn keresztüli találkozókkal nem tudjuk helyettesíteni, bár az otthonmaradás alatt távmunkát végzőknek nehéz ettől a lehetőségtől teljesen megválni és minden nap bemenni az irodába. Az adatok alapján a most megfigyelt jelentős életmód-változtatás hatását is kezdjük felmérni.
A májusi franciaországi halálozási adatok arról árulkodnak, hogy az elmúlt hónapban a még terjedő járvány ellenére alacsonyabb volt az összes halálozás, mint akár tavaly, akár tavalyelőtt, mi több, az 50 év alattiak közül márciusban és áprilisban is kevesebben haltak meg, mint tavaly. Ennek oka lehet, hogy baleset egészen biztosan kevesebb volt, és az is nagyon valószínű, hogy a súlyos akut szív- és érrendszeri megbetegedések száma csökkent a kényszerűségből lelassított életben. Az életmód megváltoztatása már ilyen rövid távon jár haszonnal, igaz az a mód, ahogy ez történt, nem tartható, nem a követendő út. Azonban erős jelzés arra, hogy
érdemes erőfeszítéseket tennünk az életmód megváltoztatására,
és ha szükséges, a lassításra. Ennek jelentősége különösen nagy, mivel egy tavalyi elemzés azt mutatta ki, hogy az egészségügyi rendszer összességében csupán 10% hatással van az egészségünkre életünk folyamán, míg az egyéni viselkedés és a közösségi kapcsolatok, a társadalmi közeg alapvetően határozzák meg egészségünk alakulását. Mi több, kezdenek elterjedni azok a megoldások, amelyek adatokra és orvosi ismeretekre alapuló személyre szabott életmódváltoztatást tesznek lehetővé. Széles körből gyűjtött személyes egészségügyi adatok rendszerezésével és elemzésével egyre több olyan algoritmust fejlesztünk, amelyek a szervezet egyéni különbségeit és az aktuális élethelyzetet figyelembe véve javasol életmódbeli változtatásokat. Az első vizsgálati eredmények alapján ezeknek a személyes tanácsoknak a megfogadása jelentős egészségjavulással jár.
A változtatás egyik lényeges pontja a lassítás, amelynek mozgalma is van. Ez Olaszországból indult el és közel tíz éve már Magyarországra is eljutott. Érdemes legalább egy-két elemét beépítenünk a mindennapjainkba, bármennyire nehéznek tűnik az átállás. Az ebben az esetben is segíthet, hogy a lassítás mértékét ma már pontosan tudjuk mérni, például okosórával vagy testen hordható EKG okospólóval, lehetőséget adva magunkra arra, hogy megtanuljuk, mikor és hogyan lassuljunk, és mikor pörögjünk fel a feladatainkhoz.
Budapest, 2020. június 5.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető