Elfogadna otthonra egy robotnővért ápolónak? És egy kórházban? Vállalná, hogy beültessenek a testébe egy szívritmuszavar-figyelő eszközt, ha ezt javasolja a kardiológusa? Melyik eszközben bízik meg jobban? A digitális átmenet és a nyomában megjelenő mesterséges intelligencia egyszerre jelent ismeretlen veszélyt és kényelmet hozó ígéretet. Ismeretlen világ jön, amelyben sok meglepetés érhet bennünket.
Azt gondolhatjuk, hogy minél pontosabban mérjük a szervezetünk működését, annál jobban fel tudjuk deríteni a kóros állapotokat és utána a legmegfelelőbb gyógymódot biztosítani. Azonban ez még nincs így, könnyen el tudunk veszni a részletekben.
Két új tudományos vizsgálat, amely a leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció korai felfedezésének és kezelésének hatását vizsgálta a túlélésre és a súlyos betegségek elkerülésére, összevetve arra jutott, hogy a nagyon részletes vizsgálat nem járt előnnyel. Hiába fedeztek fel sokkal több pitvarfibrillációs epizódot a beültethető diagnosztikai eszközzel , az ezt követő véralvadásgátló kezelés nem csökkentette a stroke és a szisztémás embólia előfordulását, sem a halálozás vagy a kardiovaszkuláris halálozás kockázatát.
A hagyományos megközelítés során a pácienseknél két héten keresztül naponta kétszer végeztek EKG-vizsgálatot. Ebben az esetben a felfedezett pitvarfibrilláció véralvadásgátló kezelése kismértékben javította a kezelés eredményességét.
Az eddigi tapasztalatok alapján a rendszeres pitvarfibrilláció-szűrésnek van előnye a magas kockázatú csoportokban, azonban azt még nem tudjuk pontosan megmondani, hogy a mindennapi gyakorlatban milyen eszközökkel és milyen módszertannal kell elvégezni. A legvalószínűbb, hogy valamilyen testen hordható eszköz, okoseszköz vagy internetes kommunikációval rendelkező otthoni mérőeszköz fogja a legjobb megoldást nyújtani. Az egészséges és kóros állapot határa azonban ezeknél a folyamatos vagy nagyon gyakori méréseknél még nem ismert. És az is elképzelhető, hogy nem lehet ilyen határértéket megállapítani, hanem több érték együttes vizsgálata vezet majd eredményre.
Az mindenesetre újból kiderült, hogy a szívünk nem óramű pontosságú szerkezet, hosszabb-rövidebb ritmuszavarok még az egészséges tartományban lehetnek. Évtizedekkel ezelőtt a kamrai extra ütésekről tanulta meg a kardiológus szakma, hogy nem kell mindenáron kezelni ezeket az eltéréseket, sőt bizonyos esetekben a gyógyszeres kezelés inkább ártalmas.
A nagyon részletes mérés egyelőre nem vált be. Mi a helyzet Grace-szel, a robotnővérrel? Az első reakciók alapján a robotoktól sokan ódzkodnak, különösen az egészségügyi robotoktól. Ugyanakkor a testbe öltött mesterséges intelligencia fontos támasza az egészségügyi dolgozóknak. Nagyon jó asszisztens, amely pontosan dolgozik, segít az embernek a végső döntést meghozni, ezáltal jobb kezeléshez vezet. Az egészségügyi
szakemberek több időt tölthetnek a páciensekkel, jobban törődhetnek velük, többet beszélgethetnek és több háttérinformációt adhatnak, pontosabban el tudnak mindent magyarázni, növelve a bizalmat és a terápiahűséget.
Ez mind a gyógyulás valószínűségét növeli. Az az együttműködés, hogy a szakember több időt fordít a páciens bizalmának és tudásának növelésére, miközben a mesterséges intelligencia egyre jobb előrejelzéseket adó asszisztenssé válik, az eddigi eredmények szerint nagyon jó „csapatmunkához” vezet.
Budapest, 2021. október 6.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető