Tavaly tavasszal felborult az életünk. A zsúfolt városok kiürültek, vendéglátóhelyek és boltok zártak be, alig jártak járművek, a legtöbben otthon ültek, miközben a kórházak megsokszorozott erővel mentették, gyógyították, ápolták a betegeket. Covidost egyre többet, rohamos tempóban növekedő számban, más krónikus beteget kevesebbet. Volt olyan betegség, amiből a lezárásokat követően nagyon rövid időn belül kevesebbet. A legfeltűnőbb a szívinfarktusok gyors és látványos csökkenése, amit számos országból jelentettek. Legelőször Franciaországban írták le, ahol nagyon fejlett egészségobszervatórium-rendszer működik. Nálunk az összhalálozási adatok meglepő csökkenése volt szembetűnő 2020. tavaszán, ami ugyancsak arra utalt, hogy kevesebb a szívinfarktus.
Most egy új tanulmány eredményeiből azt is megtanulhatjuk, hogy a légszennyezés csökkenése kifejezetten kedvez a szívünknek, aminek következtében csökken a súlyosabb szívinfarktusok kialakulásának kockázata. Azokon a napokon, amikor a légszennyezettség alacsonyabb volt a lezárások következtében, a legfeljebb 2,5 mikrométer átmérőjű, belélegezhető finom részecskék (PM2,5) szintje alapján mérve, az ST-elevációval járó, súlyosabbnak számító szívinfarktusok száma is alacsonyabb volt.
A szálló port kémiai összetételtől függetlenül, csupán fizikai alapon, a részecskék átmérője szerint csoportosítják. A 100 μm-nél kisebb szemcsék már belélegezhetőek, de ezek nagy része az orrban és a szájban, legkésőbb a gégefőnél elakad, nem jut mélyebbre a légutakban. A 10 mikronnál kisebbek már túljutnak a garaton, a 4 mikron alattiak már bejutnak a tüdőbe. A 2,5 μm-nél kisebbek pedig már egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből, ott egyre halmozódnak. Egészségügyi szempontból ezek közül a 10 és a 2,5 mikronos határnak van jelentősége. Ezekre a PM10 és a PM2,5 jelölést használjuk.
A PM2,5-szint minden egyes 10 µg/m3-es csökkenése 6%-kal kevesebb szívinfarktussal járt.
Az már tudtuk, hogy a PM2,5, PM10 és a NO2 rövid távú nagyobb mértékű növekedése összefüggésbe hozható a szívinfarktus-halálozás nagyobb kockázatával. Azonban a fordított kapcsolatról eddig nem volt megbízható adatunk, hogy a légszennyezés csökkentése a szívinfarktus kockázatát is csökkenti. Ezzel a szív-és érrendszeri halálozás csökkentéséhez újabb hatékony eszközt kapunk, a környezeti szennyezés csökkentése ezzel az előnnyel is jár.
A tisztább levegő egészségesebb szívet is jelent.
Az adatok újabb bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a légszennyezettségi szintek csökkentése azonnali hatásokkal jár, népegészségügyi szempontból is értékelhető hasznokkal.
Ezek az új eredmények egyértelműen arra utalnak, hogy sürgős cselekvésre van szükség a fosszilis energiaforrásokról a tiszta energiaforrásokra való áttérés érdekében, pl. a háztartások fűtésében, hogy mind az egészségünk, mind a bolygónak hasznára váljon. Talán az életünkre és az egészségünkre gyakorolt azonnali hatás meggyőzőbb, mint a több év alatt jelentkező éghajlati hatások.
Budapest, 2021. december 8.
Dr. Lantos Zoltán, programvezető