Az open-label placebók meglepetésereje
Évtizedek óta lenyűgözi és zavarba hozza az orvosi közösséget a placebo-hatás. Ez az a furcsa jelenség, amikor a beteg tünetei javulnak csupán azért, mert azt hiszi, hogy valódi kezelést kap, pedig valójában csak egy cukortablettát nyel le. De mi történik, ha eltávolítjuk a csalást, és előre elmondjuk a betegeknek, hogy placebót kapnak? Meglepetésre a legújabb kutatások szerint az open-label placebók — amikor a betegek tudják, hogy nem igazi kezelésről van szó — még mindig igazi egészségügyi előnyökkel járhatnak.
Egy friss kutatás, amelyet a BMJ Evidence-Based Medicine című folyóiratban publikáltak, új fényt vetett erre a fogalomra, különösen a premenstruációs szindrómára (PMS), egy olyan állapotra, amely sokakat érint a menstruáció előtt néhány nappal vagy héttel. A PMS tünetei közé tartozik a fáradtság, hangulatingadozás, ingerlékenység és fizikai kényelmetlenség. A kutatás során 150 résztvevőt teszteltek, és három csoportra osztották őket: az egyik nem kapott kezelést, a másik placebót kapott, de semmilyen magyarázatot nem adtak, a harmadik csoport pedig placebót kapott, és elmagyarázták nekik, hogyan működnek a placebók.
Az eredmények megdöbbentőek voltak:
– Placebo magyarázattal: Azok, akik placebót kaptak, és elmondták nekik, hogy mi is az a placebo, 79,3%-os csökkenést tapasztaltak a tünetek intenzitásában, és 82,5%-os csökkenést a PMS napi életükre gyakorolt hatásában.
– Placebo magyarázat nélkül: A placebo nélküli csoportban 50,4%-os csökkenés volt a tünetek intenzitásában, és 50,3%-os csökkenés az életükben jelentkező zavarokban.
– Nincs kezelés: A nem kezelt csoport, amely csak egy tünetnaplót vezetett, mindössze 33%-os javulást tapasztalt a tünetekben, és 45,7%-os csökkenést az életükben jelentkező zavarokban.
A legfontosabb tanulság: egyszerűen elmondani a betegeknek, hogy placebót kapnak — és magyarázatot adni arra, hogy miért működnek a placebók — jelentősen jobb eredményeket hozott, mint a kezelés nélküli vagy a placebo magyarázat nélküli csoport.
Miért működnek a placebók, még ha tudod is, hogy hamisak?
A nagy kérdés: hogyan lehetséges, hogy a placebók még akkor is hatnak, ha a betegek tudják, hogy nem valódi kezelésekről van szó? Úgy tűnik, a válasz az elme-test kapcsolatban rejlik. Amikor a betegek megtudják, hogy a placebók segíthetnek aktiválni az agyuk természetes gyógyulási folyamatait, ez a várakozás valóban javíthatja a tüneteket.
A kutatás során a résztvevőket tájékoztatták arról, hogy a placebók hogyan működnek a pszichológiai kondicionálás folyamatán keresztül. Az évek során az emberek megtanulták összekapcsolni a gyógyszer bevételét a jobb közérzettel, még akkor is, ha a gyógyszer nem tartalmaz hatóanyagot. Ez az agyban lévő kapcsolat valódi változásokat indíthat el, még anélkül, hogy a gyógyszeres kezelés tényleges hatóanyagot tartalmazna.
A kutatások azt is kimutatták, hogy a placebók hatással vannak az agyi aktivitásra. Például MRI vizsgálatok kimutatták, hogy a placebók csökkenthetik a fájdalommal kapcsolatos agyi aktivitást, míg PET-CT felvételek arra utalnak, hogy növelhetik a dopamin és az endorfinok, a boldogsághoz és a fájdalomcsillapításhoz kapcsolódó agyi vegyületek felszabadulását. Lényegében, még akkor is, ha a személy tudja, hogy placebót szed, az agy képes valós, mérhető változásokat előidézni a közérzetében.
A kutatás egyre bővülő területe
Az open-label placebók nem új ötlet. Ezt a fogalmat már az 1960-as években is vizsgálták, de csak egy 2008-as kutatás után kezdték komolyabban venni a kutatók. Ez a kutatás azt találta, hogy az opel-label placebók segíthetnek csökkenteni a gyermekek ADHD kezelésére használt gyógyszerek iránti függőséget. Azóta az lyon típusú kísérletek ígéretesnek tűnnek számos betegség kezelésében, például irritábilis bél szindróma (IBS), a rák miatti fáradtság, sőt még a súlyos depresszió kezelésében is.
Bár a kutatás egyre inkább megerősíti a placebók hatékonyságát, még mindig nem terjedtek el széles körben az orvosi gyakorlatban. Ennek egyik oka, hogy a placebók, mivel nem tartalmaznak hatóanyagokat, nehézséget jelentenek az orvosok számára, akik általában olyan gyógyszereket írnak fel, amelyeknek bizonyított hatásuk van. Emellett etikai kérdések is felmerülnek, mivel egyesek attól tartanak, hogy a betegek megtévesztve érzik magukat, vagy hogy a placebók alááshatják az orvosokba vetett bizalmat.
Helyettesíthetik-e a placebók a gyógyszereket?
Bár további kutatásokra van szükség, az open-labe placebók alkalmazása izgalmas alternatívát kínál a hagyományos gyógyszerekkel szemben, amelyek gyakran mellékhatásokkal járnak. Például a PMS hormonális kezelései vagy a premenstruációs hangulati zűrzavarok kezelésére használt antidepresszánsok súlygyarapodást vagy hangulatingadozásokat okozhatnak. Ha egy placebo ugyanolyan szintű tüneti enyhülést nyújt anélkül, hogy ezekkel a kockázatokkal kellene szembenézni, sok beteg számára jobb alternatíva lehet.
Dr. Luana Colloca, a fájdalomkezelés szakértője rámutat arra, hogy ha a placebók jelentős előnyökkel járhatnak, akkor talán nem is szükséges, hogy a betegeket ki legyenek téve a gyógyszerek mellékhatásainak. Németországban például a placebók elérhetők a gyógyszertárakban, és bizonyos helyzetekben az orvosok felírhatják őket. Az Egyesült Államokban azonban a placebók orvosi alkalmazása még mindig nehéz akadályokat jelent, elsősorban a szabályozási kihívások miatt.
A jövő felé tekintve
Bár az open-label placebókról szóló kutatás még a kezdeti szakaszában van, az eredmények arra utalnak, hogy a placebók — ha világosan elmagyarázzák őket a betegeknek — értékes szerepet játszhatnak különböző egészségügyi állapotok kezelésében. A placebo-hatás, amelyet egykor elkerülendőnek tekintettek a klinikai vizsgálatokban, most egy lehetséges eszközként jelenik meg a betegek eredményeinek javításában.
A valódi kihívás az, hogy miként integráljuk a placebókat az orvosi gyakorlatba. Míg olyan országokban, mint Németország, az orvosok felírhatják őket, az Egyesült Államokban az orvosi közösség még mindig vonakodik tőlük. Ha a opel-label placebók segíthetnek az olyan állapotok kezelésében, mint a PMS, az irritábilis bél szindróma vagy a krónikus fájdalom, akkor lehet, hogy biztonságosabb és megfizethetőbb alternatívát kínálnak a gyógyszerekhez képest, amelyek gyakran mellékhatásokkal járnak.
A jövő orvostudománya talán nemcsak a gyógyszerek és műtétek körül forog majd. Lehet, hogy az is szerepet kap benne, hogy kihasználjuk az elme természetes képességét a test gyógyítására — egy kis őszinteséggel az úton. A placebo-hatás, ha gondosan és etikusan alkalmazzák, erőteljes eszközzé válhat az egészség javításában, anélkül hogy drága vagy kockázatos kezelésekre lenne szükség.
A kérdés még mindig fennáll: ha a placebók segíthetnek, miért ne próbálnánk ki őket?