A kiégés mindenhol jelen van – és nem csak egy rossz nap a munkahelyen. Egy csendes, növekvő járvány, különösen a nagy stresszel járó szakmákban, mint az egészségügy, oktatás vagy szociális munka. Az érzelmi és fizikai teher, amit ró, pusztító lehet.
A jó hír viszont az, hogy ez megelőzhető!
De mi is az a kiégés, burnout?
A kiégés nem csupán a stresszről szól – egy hosszú távú érzelmi és fizikai kimerültség következménye. Jelei lehetnek az ingerlékenység, a lelki kimerültség és a reménytelenség. Ez az érzelmi állapot pedig legrosszabb esetben depresszióhoz és öngyilkossági gondolatokhoz is vezethet.
A kiégés nemcsak arról szól, hogy túl sokat dolgozol, hanem arról, hogy mindent beleadsz, de nem kapsz semmit vissza, nem látod az igyekezeteid eredményét.
Miért alakulhat ki?
A kiégéshez több tényező is hozzájárulhat. Az egyik ilyen tényező a túlzott munkaterhelés, a pihenés nélküli hosszú munkaórák . Emellett a tökéletességre való folyamatos törekvés is nyomást gyakorolhat ránk. Az, hogy állandóan a legjobbat próbáljuk nyújtani jelentősen fokozza a mindennapi stresszt. A kontroll hiánya is fontos szerepet játszik a kiégésben, amikor úgy érezzük, hogy nincs beleszólásunk a dolgok alakulásába például a munkahelyünkön. Továbbá az elszigeteltség, vagyis a kollégák és vezetők támogatásának hiánya szintén hozzájárulhat a kiégéshez.
Olyan területeken, mint az egészségügy, de bármely más munkaterületen, ahol jelentős mértékű stressznek vannak kitéve a dolgozók, a kiégés szinte elkerülhetetlen megfelelő gondoskodás és támogatás nélkül.
Milyen hatással van ránk?
A kiégés hosszú távon súlyos hatással van a szervezetre. Folyamatos fáradtságot, alvászavarokat, és fizikai kimerültséget okozhat. Az immunrendszer gyengülése miatt gyakoribbak a fertőzések, emellett fejfájás, izomfájdalmak, szív- és érrendszeri problémák, valamint emésztési zavarok is jelentkezhetnek. Mentálisan csökkenti a koncentrációt, memóriát, és növeli a depresszió, szorongás kockázatát. A hormonális egyensúlyzavarok, például a menstruációs problémák és a libidó csökkenése is előfordulhat.
Mit tehetünk azért, hogy elkerüljük a kiégést?
Íme néhány javaslat, hogy mit tehetünk ellene. Fontos, hogy törekedjünk egy támogató környezet kialakítására, legyen szó mentális egészségügyi források biztosításáról vagy a csapatmunka kultúrájának erősítéséről. A rendszeres szünetek és pihenőidők is elengedhetetlenek a mentális jólét megőrzéséhez.
Fontos a határok meghúzása is, ne féljünk néha nemet mondani, valamit az is, hogy külön tudjuk választani a stresszes helyzetektől a pihenésre, hobbikra, barátokra és a családra szánt időt. Nem utolsó sorban azt se felejtsük el, hogy milyen fontos, hogy problémáinkat hangosan is ki tudjuk beszélni, meg tudjuk osztani valakivel, mert már ez is segíthet derűsebben látni a stresszes helyzeteket.
Összegzésként, a kiégés komoly probléma, de nem legyőzhetetlen. Ha időben felismerjük a jeleket és találunk számunkra működő megküzdési stratégiát, úgy megóvhatjuk magunkat a stressz és a kimerültség hosszú távú hatásaitól.
Merjünk róla beszélni, mert a mentális egészség és jólét nem tabu!