Hogyan formálja a mentális egészséget a hangulati zavarokkal élők számára a klímaváltozás
Ahogy a világ egyre melegebbé válik, úgy növekszik a hatása mentális egészségünkre is. Dr. P. Clery, a University College London kutatójának vezetésével készült, úttörő jelentőségű kutatás meglepő összefüggést tár fel a növekvő hőmérsékletek és a hangulati zavarok, különösen a depresszió és a bipoláris zavar között. Az eredmények arra utalnak, hogy még a hőmérsékleti ingadozások is drámaian befolyásolhatják a hangulatot, és a klímaváltozás súlyosbíthatja a mentális egészségügyi válságot a veszélyeztetett egyének számára.
Ez a kutatás, amelyet 2025. március 11-én publikáltak a Journal of Affective Disorders című folyóiratban, több mint 6000 felnőtt adatait elemezte – 4000 depressziós tünetekkel küzdőt és 2132 mániás tünetekkel rendelkező személyt –, akiktől adatokat gyűjtöttek 2021 és 2023 között a Juli nevű okostelefonos alkalmazáson keresztül. Ennek az alkalmazásnak köszönhetően a kutatók valós időben nyomon követhették a környezeti hőmérsékleti adatokat a résztvevők okostelefonjainak geolokációja alapján, lehetővé téve, hogy összefüggéseket találjanak a hőmérséklet ingadozások és a hangulatváltozások között. Az eredmények azt mutatják, hogy a napi hőmérséklet mindössze 1°C-os emelkedése 0,2%-kal csökkenti a depressziós tüneteket, ugyanakkor 0,4%-kal fokozza a mániás tüneteket. A bipoláris zavarral élő személyek számára ez a kettős hatás különösen veszélyes lehet, főleg, ahogy a hőmérsékletek tovább emelkednek.
A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye, hogy az évszakok változása hogyan hat a hangulatra. A tavasz, amelyet a megújulás idejeként tartunk számon, a kutatás szerint enyhíti a depressziós tüneteket: egy 1°C-os emelkedés 0,5%-kal javítja a hangulatot. Ezzel szemben az ősz, amikor a hőmérséklet elkezd csökkenni, a bipoláris zavarral élők esetében 1,1%-kal növeli a mániás tüneteket. Az ősz folyamán bekövetkező hőmérséklet-változások így potenciálisan kiválthatják vagy súlyosbíthatják a mániás epizódokat, ami hangsúlyozza a hőmérsékleti tényezők figyelembe vételének fontosságát a hangulati zavarok kezelésében.
A kutatás még relevánsabbá válik azzal, hogy rámutat, az egyén saját lakóhelyének klimája is jelentős szerepet játszik abban, hogyan hat a hőmérséklet-ingadozás a hangulatra. Azok, akik hidegebb éghajlaton élnek, sokkal drámaibb hangulati változásokat élhetnek meg, ha váratlan hőhullámokkal találkoznak. Ez kiemeli a személyre szabott gondozás és mentális egészségügyi stratégiák szükségességét, amelyek figyelembe veszik az egyéni éghajlati mintáit.
Ahogy a klímaváltozás folytatódik, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a mentális egészségre gyakorolt hatása—különösen a hangulati zavarok esetében—még inkább fokozódni fog. Dr. Clery és csapata arra buzdítja a mentális egészséggel fogalakozó szakembereket, hogy előre tekintsenek, és vegyék figyelembe a hőmérsékleti ingadozásokat és szélsőséges időjárási eseményeket a hangulati zavarokkal élő személyek kezelésekor. A klíma adatok beépítése a mentális egészségügyi stratégiákba segíthet abban, hogy jobban támogassuk a leginkább veszélyeztetett személyeket.
A növekvő globális hőmérséklet korában egyértelmű, hogy a bolygónk egészsége és a mentális egészségünk szoros összefüggésben állnak. Miközben folytatjuk a klímaváltozással kapcsolatos kihívások kezelését, alapvető, hogy kezdjük figyelembe venni annak messze ható következményeit a mentális egészségre—különösen a veszélyeztetettek számára. A hőmérséklet és a hangulat közötti kapcsolat megértése kulcsfontosságú lehet a hangulati zavarokkal élők támogatásában egy melegebb világban.